Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 18 (211. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - VELKEY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
2416 VELKEY GÁBO R (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Előterjesztők! A törvényjavaslat sem áll sok paragrafusból. Én az ajánlás 1. és 4. pontjaiban megfogalmazott módosító javaslatokról szeretnék beszélni. Nem szeretném kinyitni ismét az általános vitát, de jelzem, az általános vitában én is elmondtam, és mások is elmondták, ha valóban a lemorzsolódó tanulókra hivatkozva kívánja az előterjesztő módosítani a törvényt, akkor ezzel adekvát eljárás lenne az 1. ajánlási pontban szereplő, Tóth Ferenc képviselő úr által megfogalmazott módosító javaslat, amely lényegében beszűkíti a módosítás alkalmazhatósági körét, illetve beszűkíti azokat az intézményeket, ahol azt a képzésszervezési gyakorlatot, amit a javaslat megfogalmaz, alkalmazni lehetne. A 10 százalékos arán yról nyilván lehet vitatkozni, azonban az, hogy ezt a módosító javaslatot az előterjesztő sem támogatta, és a kormány sem értett vele egyet, engem abban a képzetemben erősít meg, amit az általános vitában is elmondtam, és amely szerint a módosítás nem első sorban a lemorzsolódó tanulók intézményben való megtartását fogja célozni, és nem azokra az intézményekre fog korlátozódni, ahol rendkívül nagy arányú a lemorzsolódás, hanem a teljes szakiskolai ellátást érinteni fogja, és a teljes intézményi ellátást át f ogja alakítani. A hivatkozásban és az indokolásban nem ez szerepel. A másik módosító javaslat, amihez hozzá szeretnék szólni, dr. Kolber István és Szabó Zoltán képviselő urak indítványa. Ezzel a javaslattal és az egyéb módosító javaslattal egyetértek, mert pontosítanak. Az 1. §ban az a javaslat, amely a maximális időtartamot rögzíti, helyesen pontosító. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy ez a módosító javaslat a javaslatban megfogalmazott második résszel túlmegy azon a célon, amit az előterjesztő megfogalmazo tt, konkrétan például a tanulószerződésre vonatkozó szabályok kinyitásával 15 éves korra. Az előterjesztő a gyakorlati képzés bevezetését lényegében 910. évfolyamon intézményi keretek között engedélyezné - remélem, jól olvastam a javaslatát , ez azonban továbbviszi. Ha tizedikben már tanulószerződést lehet kötni és nem csak a szakképzési évfolyamon, akkor ez azt is eredményezi, hogy a tizedik évfolyamon már nem csak az intézményben lehet a gyakorlati képzést végezni, vagyis tovább bővül az a lehetőség, am i a gyakorlati képzés megszervezésében a külső gyakorlóhelyet erősíti. Ha elfogadom azt a logikát, amit az előterjesztők megfogalmaztak, akkor azzal adekvát ez a módosító javaslat. Innentől nézve értem, hogy a kormány és az előterjesztő miért támogatja, én azonban azt gondolom, hogy ezzel egy újabb szelepet nyit ki a javaslattevő, olyat, amely a teljes hazai közoktatás rendszerét át fogja alakítani, és a tanulószerződést lejjebb fogja vinni. Vagyis - ahogy az általános vitában elmondtam, nem szeretném most megismételni - problémásnak gondolom, hogy a párhuzamos képzési szerkezet, a hosszabb szakképzési szakasz, s nemcsak a szakképzési évfolyamokra kötődő szakképzési szakasz, hanem az általános képző szakaszba levitt szakképzési tartalmak szerepe is növekedni fog, így a szakma megkezdése és a szakmai végzettség megszerzése közötti távolság időben nőni fog. Ez nem felel meg a munkaerőpiaci igényeknek, ezért én ezzel a módosító javaslattal nem értek egyet. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Ara tó Gergely államtitkár úr két percre kért szót. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt az első módosító indítvány kapcsán vakvágányra futna a vita, hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy az a fogalom, amit a módosító javaslat benyújtója használ, tudniillik a lemorzsolódás fogalma a pedagógiai szakmában létező fogalom, és valószínűleg tudjuk is értelmezni ezt a fogalmat, azonban ugyanazt tudom megismételni, amit legutóbb is elmondtam: tekintet tel arra, hogy 18 éves korig tankötelezettség van, ez a típusú fogalom jogi értelemben nem értelmezhető. Statisztikailag is nagyon nehezen megfogható, az erről szóló
