Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 18 (211. szám) - Az építési beruházások megvalósulásának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - VARGA ISTVÁN nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, a napirendi pont előadója:
2390 ugyanakkor nemcsak igényeket elégít ki, hanem értékteremtőként jelentősen hozzájárul a nemzeti jövedelemhez, és fontos tényezője a makro- és mikrokörnyezet alakításának. Tisztelt Országgyűlés! Az építő- és építőanyagipar a magyar nemzetgazdaság negyedik ágazata, a gazdaság jelzőrendszere, amely húzóhatást vált ki mind a termelés, mind az innováció területére. Fejlesztéseket indukál a különböző iparágakban, munkahelyek létrehozását teszi lehetővé, ugyanakkor mint kizárólag egyedi terméket előállító ágazat, számos speciális szabályozást is igényel. Magyarország az európai uniós csatlakozás nyomán a felzárkózás lehetősége alapján óriási fejlesztési esélyre tett szert. Az építésügyi szakma, a politika és a társadalom megkerülhetetlen közös felelőssége, hogy fe lszámolja az építésügy területén öröklött visszásságokat, és biztosítsa az épített környezetünk fejlesztését és védelmét. (Podolák Györgyöt a jegyzői székben V. Németh Zsolt váltja fel.) Az elmúlt másfél évtized jelentős technológiai fejlődése, a választé k rohamos bővülése mellett az építési fegyelem mélyre süllyedt, folyamatosan romlott az építés minősége, a munkavédelem helyzete, elterjedt a feketemunka, és meggyengült a pénzügyi fegyelem. A hazai vállalkozók tőkeerőhiánya, a körbetartozás és a feketemun ka a tisztességes vállalkozások versenyképességét veszélyezteti. A piacgazdaságra való átállás együtt járt a szakma, a kivitelező ágazat szakosodásával, megszűntek az univerzális, minden szegmensben saját kapacitással rendelkező cégek, helyettük a speciali zációval együtt járó jelentős alvállalkozói láncolatok egymásra épülő hálózata keretében valósulnak meg a munkák a vállalkozó kivitelező felelőssége mellett. Tisztelt Országgyűlés! A 20072013 közötti időszakban a gazdasági válság ellenére is jelentős anya gi források érkeznek az Európai Unió költségvetéséből. A magyar gazdaság jövője szempontjából létfontosságú, hogy ezeket hogyan tudja hasznosítani, lehívni és felhasználni az ország. Különösen igaz ez az építőiparra, amelyet szerteágazó tevékenysége folytá n a lehetséges uniós támogatások 5060 százaléka érint. A kedvezőtlen építőipari piaci trend hatásait ugyanakkor a gazdasági válság felerősítette, így jelentősen nőtt mind a társadalom, mind a piaci szereplők igénye az ágazat hatékony szerkezeti átalakítás a iránt. Az építésgazdaságot érintő válság hatásának következményeit felismerve az Országgyűlés a gazdasági és informatikai bizottság kezdeményezésére a közelmúltban egyhangú támogatással országgyűlési határozatot fogadott el. Elfogadását alapos munka előz te meg, amely kiterjedt az építőipar, az építőanyagipar, az ingatlanfejlesztést magában foglaló iparág előtt álló aktuális kihívások és a jelenlegi helyzet felmérésére. Ez az iparág konszolidációja, az ország megrendelésállományának fellendítése, a finans zírozási források szűkülésének, valamint a lánc- és körbetartozások kialakulásának megakadályozása és a hatósági eljárások gyorsítása érdekében volt szükséges. Mindezek jelentősége kiemelkedő. A magyar vállalkozások jelentős része egyéni vállalkozás, ami n agyon töredezetté teszi az építőipari ágazatot. Ennek következménye, hogy a hazai piacon több mint 90 ezer vállalkozást tartanak nyilván, és ebből mintegy 80 ezer működő vállalkozás. A szétaprózódott vállalkozói szerkezet jelentősen hozzájárul a tartozáslá nc kialakulásához és fennmaradásához, valamint a feketefoglalkoztatás, adóelkerülés jelenlegi gyakorlatához. A keletközépeurópai régióban sajnálatosan Magyarországon a leggyakoribb a fizetési késedelem. A belföldi üzleti partnerek fizetési szokásainak ér tékelése Magyarországon a legrosszabb. A magyar vállalkozások háromnegyede ügyfeleit rossznak vagy közepesnek minősítette, ezzel a magyar cégek voltak a leginkább kritikusak valamennyi vizsgált ország közül. (17.50) A vélemé nyek szerint ez abból eredhet, hogy itt a legnagyobb a különbség a fizetési határidők és a tényleges fizetési időpont között. A piacgazdaság építőipari szegmensének jelenlegi működése nem tölti be kellőképpen a tőle elvárt önszabályozó funkciókat, ezért me g kellett vizsgálni a jogi eszközökkel való beavatkozás
