Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 12 (210. szám) - A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
2288 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képv iselőtársaim! Elsőként szeretném megköszönni a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjainak a támogató hozzászólásokat, és ugyanúgy szeretném megköszönni a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióinak a jobbító sz ándékú hozzászólásokat. Örömömre szolgál, hogy a törvényjavaslatot támogató képviselőcsoportok üdvözölték a kormány azon célkitűzését, hogy kerüljön sor ezen igen fontos nem peres eljárás, a fizetési meghagyásos eljárás modernizációjára, ennek keretében az ügyfélbarát ügyintézés bevezetésére, egy valóban gyors igényérvényesítési lehetőség megteremtésére, mindez pedig a modern informatikai eszközök legtágabb alkalmazása mellett. A fizetési meghagyásos eljárás, ahogy az már korábban is elhangzott, igen széles körben igénybe vett nem peres eljárás, így mind a magánemberek, mind a gazdasági élet szereplői, a cégek számára alapvető fontosságú az eljárás hatékony működése és működtetése. A törvényjavaslat azon szabályait, amelyek valóra váltják a kormány igen ambi ciózus célkitűzését, a múlt héten már részletesen kifejtettem. Ehelyett, kérem, engedjék meg, hogy röviden reagáljak a Fidesz és a KDNP képviselői részéről megfogalmazott kritikákra. Elhangzott egyebek mellett az, hogy a törvényjavaslat indokolatlanul megb ontja az igazságszolgáltatás egységét azzal, hogy az eljárás lefolytatását közjegyzői hatáskörbe telepíti, valamint sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, hiszen előterjesztésére annak ellenére került sor, hogy azt az Országos Igazságszolgáltatási T anács nem támogatta. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság alkotmánya kimondja, hogy a felek közötti jogvita elbírálása, vagyis az igazságszolgáltatás a bíróság feladata. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem peres eljárások lefolytatására más hatóság , intézmény ne rendelkezhetne hatáskörrel. Az Alkotmánybíróság a rendszerváltást követően számos határozatában - az egyik ilyen alapelvi jelentőségű döntés a 944/B/1994. számú határozat - egyértelműen kijelölte a közjegyzőség magyar jogrenden belüli helyét , azzal kapcsolatban igen fontos elvi megállapításokat tett. Így például kimondta azt, hogy a közjegyzői tevékenység az állam igazságszolgáltató tevékenységének részét képezi. Másik oldalról azt is kimondta a testület, legutóbb az 1/2008. (I. 11.) számú ha tározatban, hogy a bíróságok nem valamennyi eljárási cselekménye, döntése tartozik az ítélkezés, a jogvitaelbírálás körébe. Ebből pedig az következik, hogy a jogalkotó az alkotmányos keretek között dönthet úgy, hogy egyes, ma bíróságok által ellátott fela datokat más jogalkalmazó szervhez telepít. Ez egyáltalán nem példa és előzmény nélküli. A rendszerváltást követően számos ilyen tartalmú törvényt fogadott el az Országgyűlés. Rögzíteni szükséges, hogy a fizetési meghagyás egy olyan eljárás, amely egyértelm űen nem ítélkezés. Ezen eljárásokban nincs jogvita. A meghagyásokat a jelen helyzetben ugyanis a bíróságokon titkárok, bírósági ügyintézők és fogalmazók bocsátják ki. Fontos megemlíteni továbbá azt is, hogy a latin típusú közjegyzőség jogszolgáltató funkci óját az Európai Unió joga is megerősíti. A közjegyző határozatai, közokiratai nem csak belföldi viszonylatban érvényesülnek, azokat a bírósági határozatokkal azonos módon másik tagállamban is elismerik és végrehajtják. Az alkotmány ugyancsak egyértelműen f ogalmaz akkor, amikor az Országgyűlés kizárólagos feladatává teszi a törvényalkotást, valamint ugyanilyen egyértelműen fogalmaz a jogalkotásról szóló törvény, amikor utalva az alkotmányra és az Országgyűlés ügyrendjére, a kormány egyik feladatává teszi a j ogszabályelőkészítést. Nem értelmezhető tehát egy másik hatalmi ág megsértéseként az, ha az alkotmányos utat betartva egy, akár az igazságszolgáltatással, jogszolgáltatással kapcsolatos törvényjavaslat kerül benyújtásra az Országgyűléshez. (12.20) Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak a bírósági szervezetrendszer igazgatásáért, a jogszabályok betartásának ellenőrzéséért van felelőssége, így vissza kell utasítanom azt a kritikát, hogy a kormány alkotmányos elveket sért a törvényjavaslat benyújtá sával. Jelezni kívánom azt is,
