Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 12 (210. szám) - A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
2289 hogy a törvényjavaslatot igen széles körben egyeztettük, és azt támogatják az ügyfelek, fogyasztók érdekvédelmi szervezetei, támogatásáról biztosította egyebek mellett a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum, az Országos Érdekegyezt ető Tanács, valamint a Fogyasztóvédelmi Tanács. Ugyancsak támogatta a törvényjavaslatot a Magyar Ügyvédi Kamara, mert úgy látja, hogy a törvényjavaslat az ügyfeleik igényérvényesítését segíti elő. Kifogásolták képviselőtársaim azt is, hogy felesleges a jog szabály megalkotása, hiszen a tavalyi Pp.módosítás már lehetővé tette a bírósági szervezetrendszeren belüli automatizált és elektronikus eljárást a fizetési meghagyásos eljárásban. Ezzel az állítással is vitatkoznom kell, ez ugyanis azt a megtévesztő képz etet kelti, mintha a kormány az Országgyűlés közreműködésével a bíróságok tavalyi kötelezését követően most a közjegyzőket kívánná kötelezni a megfelelő informatikai rendszer kiépítésére. Ez egyrészt megtévesztő azért, mert azt sugallja, mintha a bíróságok nem tettek volna eleget a törvényi kötelezettségeiknek, és ezért kényszerülne most a jogalkotó a jogszabály módosítására. A tavalyi Pp.módosítás azonban csak azt teszi a bíróság kötelezettségévé, hogy biztosítsa az elektronikus kérelembenyújtás lehetőség ét, azonban az eljárás automatizált lefolytatása csak lehetőség és nem kötelezettség a bíróság számára. Ezen az alternatív jellegen kíván most változtatni a kormány a törvényjavaslat benyújtásakor, hiszen a törvényjavaslat ezúttal kötelezővé teszi az autom atizált eljárás lefolytatását és az erre alkalmas informatikai rendszer kiépítését. A hatáskör módosításának indokai ettől azonban eltérőek. A kormány - egyetértve a szakmai szervezetek többségével - ugyanis nem látja annak indokát, hogy a bírósági intézmé nyrendszeren belül maradjanak olyan eljárások, amelyek jogvita elbírálását nem igénylik, elvonva erőforrásokat az ítélkező tevékenységtől. Tisztelt Képviselőtársaim! A bíróság alapvető feladata a felek közötti jogviták gyors és hatékony elbírálása, jogerős ítélettel való lezárása. A kormány és az Országgyűlés feladata pedig annak jogalkotási eszközökkel történő biztosítása, hogy a bíróság ezt megfelelően el tudja látni. Tehát nem felesleges hatáskörmódosításról van szó, hanem az állampolgárok, gazdasági vá llalkozások számára eredményesebb, hatékonyabb, az erőforrásokat ésszerűbben felhasználó igazság- és jogszolgáltató rendszer megalkotásáról. Ezzel összefüggésben kritikaként hangzott el az is, hogy ezzel a döntéssel a költségvetés jelentős bevételtől esik el, amely elegendő lett volna arra, hogy a bíróságokon szükséges informatikai fejlesztések megtörténjenek, valamint elegendő lett volna néhány új munkahely teremtésére is a bírósági szervezetrendszeren belül. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel kapcsolatban néhán y alapvető tévhitet szeretnék eloszlatni. Először is a költségvetési illetékbevétel és a bírósági költségvetési támogatás között közvetlen összefüggés nincs, hiszen a költségvetés nem a bírósági ügyekből származó illetékbevételek arányában állapítja meg a bírósági fejezet bevételi oldalát, hanem annak figyelembevételével, hogy a feladatellátáshoz mekkora összegre van szükség. Hangsúlyozni kívánom azt is, hogy ha egyes képviselőtársaim a bíróság által a fizetési meghagyásos eljárás kapcsán befolyó illetékbev ételből kívánnák fenntartani a bírósági intézményrendszert, igen komoly hiánnyal kellene szembenézniük. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium számításai szerint ugyanis a fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben az illetékbevétel 1,6 milliárd forint, az eljárás lefolytatásának költsége 3,4 milliárd forint, a meg nem térülő állami kiadás tehát mintegy 1,8 milliárd forint lenne. A képviselőtársaim által olyannyira féltett illetékbevétel tehát az eljárás költségeinek f edezetére sem elegendő, nemhogy bárminemű fejlesztés vagy új bírósági álláshely létrehozásának a finanszírozására. Aggodalmukat fejezték ki egyes képviselőtársaim amiatt is, hogy alkalmase a 314 közjegyzői iroda egy olyan hatalmas feladat időszerű ellátás ára, amely a lényegesen nagyobb bírósági intézményrendszer oly nagy energiáit emészti fel. Nos, erre a válasz igen egyszerű: alkalmas. Az eljárás lefolytatásának időszerűsége ugyanis nagyrészt attól függ, hogy azt milyen munkaszervezési keretek között, mil yen informatikai háttérrel végzik. Az informatikai rendszer használata, az
