Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 12 (210. szám) - A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GAZDA LÁSZLÓ, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
2260 közlekedési hatóság bírságolási eljárásrendjének egységesítésével megteremti az összhangot a vasúti, valamint a légi és vízi közlekedésről szóló törvények között is. Ti sztelt Országgyűlés! Az Európai Unió által elfogadott harmadik vasúti csomag és a közszolgáltatási rendelet magyar jogrendbe történő átültetésével olyan korszerű szabályok épülnek be a vasúti törvénybe, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak a vasúti személy szállítást igénybe vevők, köztük a fogyatékkal élők jogainak meghatározására és érvényesítésére, a közösségen belüli nemzetközi vasúti személyszállítás piacának megnyitására, a verseny élénkítésére, a mozdonyvezetők mobilitási esélyeinek bővítésére, a közs zolgáltatási szerződéskötések feltételeire és a megrendelt közszolgáltatás ellentételezésére. Ennek az új szabályozásnak a nyertesei végső soron az utasok lehetnek, akikért a szolgáltatók átlátható módon, a számukra előírt kötelezettségek teljesítésével ve rsenyezhetnek. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/9520. számon beterjesztett törvényjavaslatot megvitatni és jobbító szándékú javaslataikat, amelyek iránt természetesen nyitottak vagyunk, megtenni szíveskedjenek. Köszönöm megti sztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Most a gazdasági bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor 5 perces időkeretben. Megadom a szót Gazda Lászlónak, a bizottság előadójának. GAZDA LÁSZLÓ , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága 2009. május 4ei ülésén tárgyalta a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítását tartalmazó T/9520. számú törvényjavasl atot, és azt a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta. A bizottsági ülésen az előterjesztő képviselője rövid szóbeli kiegészítésében rávilágított a törvényjavaslatban foglalt módosítások megalkotásának szükségességére, indokaira és cél jaira, így az előterjesztő képviselője kiemelte, hogy a törvényjavaslat alapvetően jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz. A törvényjavaslat megvalósítja az Európai Unió úgynevezett harmadik vasúti csomagjába tartozó közösségi jogi jogszabályokban f oglalt rendelkezések magyar jogba történő megfelelő átültetését. A T/9520. számú törvényjavaslatban kerül sor az előbbi közösségi jogszabályokhoz tartalmilag szorosan kapcsolódó 1370/2007/EK rendelet végrehajtását elősegítő szabályok megalkotására is, amel yek a közúti és a vasúti személyszállítási közszolgáltatásról szólnak. A bizottsági ülésen képviselőtársaim felvetettek számos olyan kérdést, amelynek megfelelő értelmezése és a félreértések elkerülése érdekében kérték az előterjesztőt képviselő szakminisz tériummal történő egyeztetés lehetőségét. E kérdések elsősorban a mozdonyvezetői irányelvet érintő rendelkezésekhez, azon belül munkajogi kérdésekhez kapcsolódtak, valamint a közszolgáltatást végző társaság kiválasztására irányuló eljáráshoz. A bizottság e felvetések ismeretében felkérte az előterjesztő képviselőjét, hogy az általános vita lezárását követően megtartandó közlekedési albizottsági ülésen a szükséges tájékoztatást megadva segítse a bizottság tagjainak munkáját. A bizottsági ülésen szót kért és kapott a Gazdasági Versenyhivatal képviselője is. A Gazdasági Versenyhivatal a törvényjavaslattal kapcsolatos véleményét a bizottsági ülés kezdetét megelőző órában küldte meg a bizottság részére, így szóban nyílt lehetőségük álláspontjuk ismertetésére. A G azdasági Versenyhivatal véleménye alapvetően elvi kérdésekben tér el a vasúti szabályozás jogharmonizációját illetően, a Versenyhivatal így már a törvénytervezet közigazgatási egyeztetése során is egy nyitottabb, liberalizáltabb szabályozás mellett érvelt. A bizottság a kérdéssel kapcsolatban ugyanakkor elfogadta az előterjesztő azon válaszát, hogy a javasolt szabályozás teljes