Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvénynek az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ), a napirendi pont előadója:
2125 A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvénynek az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása érdeké ben történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvénynek az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása érdekében történő módos ításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Magyar Bálint, Velkey Gábor, SZDSZ, illetve Pettkó András független képviselő önálló indítványát T/8676. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/8676/1. számon megkapták, és valamennyien megismerhe tték. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Magyar Bálint képviselő úrnak. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. (15.30) DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ), a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Az élet hosszig tartó tanulás két alapvető szakaszból áll, az iskolarendszerű képzésből és a felnőttképzésből. Az iskolarendszerű képzésen kívül a felnőttképzés jelentősége folyamatosan felértékelődött az elmúlt évtizedekben, hiszen olyan gyors a technológia és a munkaerőpiac változása, hogy ha az iskolarendszerű képzésben megszerzett ismeretek, képességek, készségek nem nyernek frissítést, ha a felnőttek nem képesek új és új ismereteket befogadni, akkor gyakorlatilag alkalmatlanná válnak arra, hogy a munkaerőpiac igényelte változásokhoz alkalmazkodni tudjanak. Nem véletlen, hogy a közoktatási reform legfontosabb kategóriája a kompetenciaalapú képzés, ami azt jelenti, hogy egy paradigmaváltás következik be a közoktatásban, a lexikális ismeretek tömegének a bemagolás a helyett ezen ismeretek alkalmazása, illetve új ismeretek elsajátításának a képessége fontos a jövőre nézve. A felnőttképzés területén ugyanakkor Magyarország a nemzetközi összehasonlításban hátul kullog, a felnőttképzésben részt vevők száma lakosságarány osan körülbelül a harmadanegyede a nyugateurópai országokban ilyen képzésben részt vevőknek, és ez áll egyaránt a városi és a falusi lakosságra, a magasabb és az alacsonyabb képzettségűekre. Azok a jelentős források, amelyeket Magyarországon a felnőttkép zésre fordítanak, nem háromszorozhatóknégyszerezhetők meg, ezért a felnőttképzésnél fontos egy olyan típusú képzés bevezetése és támogatása, amely lehetővé teszi, hogy hatékonyabb legyen ez a képzés, körülbelül azonos mennyiségű forrásból háromszorosátné gyszeresét lehessen képezni a résztvevőknek, a képzés eredményét pedig jobban mérni lehessen, illetve a gazdaságos felnőttképzésbe minél több intézmény versenysemleges módon be tudjon kapcsolódni. Ez a képviselői törvénymódosító csomag - amely egyébként eg y rendkívül rövid, másfélkét oldalas törvénymódosítás - valójában ezt a három célt tűzi ki maga elé. Az egyik cél az, hogy az államilag finanszírozott képzésben - amibe beleértjük a költségvetést, a Munkaerőpiaci Alap forrásait és az európai unió s forrásokat - részt vevőket nyilván lehessen tartani, elkerülendő azok a sejtések, amelyek a felnőttképzést most is kísérik, hogy ugyanaz a néhány tízezer ember forog a rendszerben anélkül, hogy igazán tudnánk, ennek a képzésnek milyen a hatékonysága. Ha valaki állami források igénybevételére tart igényt, akkor nyilvánvalóan létrehozható egy olyan jogszerű helyzet, amelyben a felnőttképzésben részt vevők kvázi tanulási útját is nyomon követik. Ahogyan diákkártyák és oktatási azonosítók léteznek már a közok tatásban - ezeket az elmúlt években kifejlesztettük , előttünk áll a feladat, hogy egy felnőttképzési kártyát, felnőttképzési azonosítót is meg lehessen valósítani. Ennek egy előfutárát, szűkebb értelmezési körét jelentené az, ha az államilag támogatott k épzésben részt vevőket elektronikusan nyilván lehetne tartani. NyugatEurópában a képzések jelentős része online formában történik. Az internet világában az igazán hatékony képzések vagy tisztán online képzés keretében távképzéssel, távoktatással zajlanak,
