Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor):
2116 A korábbi felszólalásomban megfogalmazott általános javaslatokat, illetve hiányosságokat nem szeretném megismételni, inkább kapcsolódnék ehhez. A törvényjavaslat fontos hiányossága, hogy a fizetésrendezéshez szükséges esetleges tőkepótlás, az ehhez szükséges adóssá gtőke konverzió és az így megváltozó tőketulajdonosi struktúra problémái nincsenek explicit módon felvetve benne, így megoldási javaslatokat, például a csődmegegyezéshez szükséges többletfinanszírozási forrás nyújtását ösztönző szabályozási elemeket sem t artalmaz ez a javaslat. Van erre egyébként nagyon sok konkrét példa, így például széles körben alkalmazzák az adósságért tőke cserét, aminek következtében átalakulhat a vállalkozás tulajdonosi struktúrája, de egyébként megszűnik annak adóssága. A törvényja vaslatban a csődeljárást mind az adós, mind bármelyik hitelező elindíthatja, de míg az adós kezdeményezésére azonnal, egy munkanapon belül kihirdetik az eljárás megindítását, a hitelező kezdeményezését az adósnak is jóvá kell hagynia. Ez az ügymenet egyébk ént akkor 2833 munkanapba telik, ha az adós nem vitatja a követelés fennállását. Ez egy jó szándékú kezdeményezés, de azt gondoljuk, hogy nem fog működni a gyakorlatban. Ha azonban vitatja vagy egyszerűen nem reagál a bíróság megkeresésére, a bíróság hiva talból elutasítja a hitelező csődeljárási kezdeményezését. Gyakorlatilag tehát csak az adós kezdeményezheti a csődeljárást, és új elemként a bejelentéskor azonnal életbe lép a 80 napos fizetési moratórium, aminek az ideje alatt nem lehet vagyonvesztést oko zó kifizetést eszközölni. A módosítás elvileg mind az adós, mind a hitelező érdekeit védi, a kérdés az, hogy a gyakorlatban kellő erővel tudjáke megakadályozni, hogy az adós esetleg visszaélve a csődvédelemmel a csődeljárás alatt kijátssza a vállalati vag yon jelentős részét. Több szakértővel konzultálva úgy látjuk, hogy a hitelezők védelmére be kellene vezetni a kötelező öncsőd intézményét, amit sok szakmabeli is erősen szorgalmaz. Ezzel el lehet kerülni azt az aszimmetriát, amit a mostani tervezet idéz el ő: az adós, ha akarja, elháríthatja az ellene indított csődeljárást, ugyanakkor egy csődeljárással a felszámolási eljárást is, és a hitelező kénytelen alkalmazkodni az adós kezdeményezéséhez. Végül két, az általánosnál konkrétabb kritikát is szeretnék megf ogalmazni, és e kritika érdekében módosító indítványokat is nyújtottunk be a törvényjavaslathoz. A törvényjavaslat továbbra sem rendezi a hatályos szabályozás egyik hiányosságát, a szakértő, felszámoló, vagyonfelügyelő jogállását, státusát. Ebből adódóan n ehézkes és bonyolult minden ezzel összefüggő szabályozási elem megfogalmazása, értelmezése és gyakorlati érvényesítése. A másik konkrét észrevételünk, hogy a csődeljárások határidejének 365 napra történő meghosszabbítása ellentétes a csőd intézményének lén yegével. Ez a határidő a mi meglátásunk szerint életszerűtlen, nem a tényleges megegyezést, inkább a döntés, az egyezség vagy a felszámolás elodázását, a vagyon felélését vagy csalárd kimentését szolgálja. Szakmai szempontból a mi elképzelésünk szerint elé gséges lenne a 180 nap is. Végezetül szeretném megerősíteni azt a szándékunkat, hogy úgy gondoljuk, hogy feltétlenül szükség volt a csődeljárási és felszámolási eljárási törvény módosítására. Azt továbbra is sajnáljuk, hogy csak részleteiben módosítjuk ezt a törvényt, és egy koncepcióváltás nem történik e tekintetben. Annak nagyon örülünk, hogy van olyan szándék - kormányzati szándék is - a törvényjavaslatban, amely azt célozza meg, hogy a csődbe került vállalkozások talpra állítása megteremthető. Nekünk cs ak azzal van problémánk, hogy úgy látjuk, hogy nagyon kevés gyakorlati elem került ebből bele. Nagyon bízunk abban, hogy a módosító indítványaink elfogadásra kerülnek, és akkor támogatható ez a törvényjavaslat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) :
