Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SIMON GÁBOR (MSZP):
2108 tartozik. A jogalkotónak - hogy gyorsabb , olcsóbb és hatékonyabb eljárásokat tudjon biztosítani - ezt a kört szükséges leszűkítenie. Ezért a törvényjavaslat - módosítva a Pp. 396. §át - a vállalkozás fogalmát vezeti be, vállalkozás alatt pedig az olyan cégnyilvántartásban nyilvántartott jogi sz emélyt vagy jogi személyiség nélküli jogalanyokat fogjuk tekinteni, amelyek elsődleges üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jöttek létre. Ez a rendelkezés, ez az újítás önmagában is azt a célt szolgálja, hogy a speciális eljárásrend alá tar tozó társaságok gyorsabban és hatékonyabban, a bírósági leterheltséghez jobban igazodva tudják a peres ügyeiket intézni. Tehát a legnagyobb volumenű újítás a Pp. új fejezetének a bevezetése, azonban csatlakozva az előttem szóló államtitkár úrhoz, néhány ál talam nagyon fontosnak minősített szabályt is szeretnék kiemelni, mégpedig két csoportba összerakva egyrészt a gyorsító, másrészt az elektronikus eljárás jobb elterjedését szolgáló szabályokat. A gyorsításra - mint már mondtam, és mint mindenki tudja - nag y szükség van. Ahogy államtitkár úr egy filozófiaváltással fogalmazott, a per előtti egyeztetés - amely a jelenleg hatályos jogszabály alapján a tavalyi évtől lehet közjegyzői egyeztetés is - elterjesztése egyre inkább meg fog jelenni, sőt 2011 után kötele zővé is válik. A per előtt a két fél álláspontját egymással szemben teljes terjedelmében rögzíteni szükséges, erről jegyzőkönyvet kell felvenniük, és a jegyzőkönyvet, illetve a per előtti egyeztetés megkísérlését a bíróság elé be kell csatolniuk. Nagyon fo ntos, hogy a bizonyítási indítványt - akár tanúról, okiratról vagy egyéb bizonyítási eszközről van szó - a peres feleknek már az első tárgyaláson fel kell tárniuk, és amikor a bíró teljes terjedelmében megismeri a per anyagát és a szükségessé váló bizonyít ási eljárásokat, egy úgynevezett eljárási menetrendet fog készíteni, amely eljárási menetrendet az első tárgyaláson végzésben fogja megállapítani. Ez a végzés azt a célt szolgálja, hogy minden pereskedő fél előtt világossá váljon, a per időtartama - amelyn ek a határidejei jelentősen lecsökkennek, leszűkülnek - meddig fog elhúzódni. Ezekkel az intézkedésekkel reményeink szerint elérhető lesz, hogy minden gazdasági jellegű jogvita - amely bírósági szakaszba kerül - rövid időn belül, akár néhány hónap alatt le záródjon. A másik fontos újítás az - amire az előző törvény vitájában Hankó Faragó képviselő úr is hosszan utalt , hogy itt is fontos az elektronikus eljárás további elterjesztése, és nemcsak a Ket. szabályaiban vagy a már létező társasági szerződésekben és egyéb cégbírósági eljárásokban. A törvény egyre inkább megteremti annak lehetőségét, hogy a polgári peres eljárásokban is az elektronikus ügyintézés minél nagyobb teret nyerjen. (14.10) Itt utalni szeretnék arra, hogy a korábbi törvénymódosítás alapján a gazdálkodó szervezeteket, majd jövőben vállalkozásokat ügyvédek, jogi képviselők fogják a tárgyalásokon képviselni. A kötelező jogi képviselet professzionálisabb ügyintézést tesz lehetővé, és ez megnyitja arra is az utat, hogy a jogi képviselők már a ker esetlevelet is elektronikus úton nyújtsák be a bíróságra. Ugyanilyen fontos szabálynak mutatkozik az, hogy a per eldöntése szempontjából fontos olyan okiratokat, amelyeket egyéb hatósági nyilvántartások, akár egy ingatlannyilvántartás tartalmaznak, a fele knek ne kelljen becsatolni, vagy a bíróságnak hivatalból ne kelljen ezeket az okiratokat bekérni. Lehetőséget teremt a törvény arra, hogy ezt elektronikus úton, sokkal rövidebben és egyszerűbben a bíróság beszerezze. Ugyanúgy fontos az elektronikus eljárás elterjedése a per közben is, hiszen már az adatfelvétel kapcsán is, igaz, önkéntesen, de az email cím és egyéb elektronikus elérhetőségek megadására lehetőség lesz a bírósági eljárásban. Így a jogi képviselők egymás közötti levelezéseiket is elektronikus formában végezhetik, illetve a bíróságnak is lehetősége lesz arra, hogy elektronikus formában fogadják, illetve küldjék tovább mind a végzéseiket, mind a különböző feleknek a dokumentumaikat. Összességében azt mondhatjuk a törvényről, hogy az a cél, amely nek az elérését kitűzte, mindenféleképpen szükséges és támogatható, sőt támogatandó, és az a szabályozási mód, amelyet a kormány a parlament elé beterjesztett, ezen célok elérését szolgálja. Így az MSZPfrakció részéről támogatjuk a törvényt, és annak elfo gadását kérjük a parlamenti frakcióktól.
