Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SIMON GÁBOR (MSZP):
2107 vona tkozásában rövidebb felkészülési idő is elegendő, így azok már 2010. január 1. napján hatályba lépnek. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszö nöm. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a Házszabály szerint 15 perces időkeretben; elsőként Simon Gábor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. SIMON GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tegnap az alkotmányügyi bizottságban e törvényjavaslat kapcsán különösebb vita nem bontakozott ki. Ez alapján talán arra a következtetésre juthatunk, hogy a parlamentben helyet foglaló képviselők és fr akciók a törvényjavaslat céljával és a szabályozás módjával alapvetően egyetértenek. Hiszen a cél - s az általános vitában először erről kell beszélni - természetesen az, hogy a vállalkozások egymás közötti pereiket, jogvitáikat gyorsabban, egyszerűbben és lehetőleg olcsóbban tudják elintézni. Pontosan e célok szem előtt tartása mellett a törvény jó néhány újítást vezet be a polgári eljárásjog rendszerében, méghozzá olyan újításokat is, amelyek egyébként egy rendszer részét képezik. Erre államtitkár úr is u talt az expozéjában. Én ezek közül csak egy törvényt, a 2008. évi XXX. törvényt szeretném kiemelni, amely már bemutatta, hogy a kormányzati szándékok szerint a vállalkozások és a gazdálkodó szervezetek közötti perek elintézésében, eljárási rendjében milyen utat kíván követni a kormányzat. Ez az út - ahogy az előbb is említettem - gyorsabb és egyszerűbb eljárási rendet tesz lehetővé. Az előttünk lévő törvényjavaslat - amely három törvényt, a polgári eljárásjogot, az illetéktörvényt és a végrehajtási törvényt módosítja - két jól elkülöníthető részre tagozódik. Az egyik rész az általános rendelkezések módosítása, a másik rész pedig a vállalkozások közötti peres eljárások új rendszerének, új szabályainak a megalkotása, amire államtitkár úr az expozéban szintén k itért. Azonban én is szeretném kiemelni, hogy a vállalkozások közötti és a gazdasági életben lévő perek gyorsítása mindenféleképpen törvényalkotói munka. Bár a bíróságok nincsenek megfosztva attól, hogy gyorsan és hatékonyan ítélkezzenek, azonban az általá nosságban fennálló leterheltségük ezt nem mindig teszi lehetővé. Itt szeretnék utalni például a fizetési meghagyásos eljárásra, amely azt a célt is kitűzte, hogy a bíróságok tehermentesítésében ez valamiféle előrelépést jelentsen. A másik és ennél fontosab b magának a “vállalkozások” kifejezésnek és jogi terminológiának a bevezetése, ami a törvényjavaslat szerint azt jelenti, hogy leszűkül azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a száma, amelyek ezen speciális új fejezetben szabályozott eljárási rendben vitathat ják meg a peres ügyeiket. Erre azért van szükség, mert a polgári eljárásjog jelenlegi hatályos szövege - amely 396. §ában a gazdálkodó szervezetekről rendelkezik - rendkívül tágan szabályozza azt a kört, amely a jelenlegi rendszer szerint igénybe veheti a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eljárási rendet. Ebbe a körbe tartozik jelenleg az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyes ülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulás, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az egyéni vállalkozó; az állam, a helyi ö nkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira és a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (A jegyzői székben V. Németh Zso ltot dr. Szűcs Lajos váltja fel.) Ezt a hosszú felsorolást csupán azért tettem, hogy képviselőtársaim is lássák, a bírósági ügymenetben a gazdálkodó szervezet fogalma alá mennyiféle szervezet vagy gazdasági társaság
