Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2102 Erről szólt az őszi Ket.novellához Kóka Jánossal közösen benyújtott egyik módosító javaslatunk is. Miért kellene például a falusi turizmus keretében az ott élő és a vidéket jól ismerő helybéli idegenvezetőnek engedélyért kuncsorognia valamely állami sóhivatalnál, ha egyébként valószínűleg mindenki másnál jobban ismeri az adott táj jellegzetességeit, szépségét, és azt be is tudja mut atni az odaérkező hazai vagy külföldi vendégeknek? Itt jogos a puszta - remélhetőleg elektronikus úton való - bejelentés előírása, ahogyan - egy ezzel ellentétes példával élve - mondjuk, a propánbutángázforgalmazási tevékenységnél is vannak olyan közérdek ű indokok, amelyek az engedélyezés további fenntartását követelik meg, hogy egy nagyon részletes példát említsek. Lehet, hogy néhányan triviálisnak tartják ilyen dolgok fölemlítését is, bár meggyőződésem, hogy a polgárokat közvetlenebbül és húsbavágóbban é rintenek egyes ilyen jellegű témák, mint mondjuk, a mostanában heti rendszerességgel felmerülő alkotmánymódosítási javaslatok. Nagyon nagy előrelépésnek tartom “a hallgatás beleegyezés” szabályának kiterjesztését a magyar jogrendszerben, és talán érdemes e nnél a problémánál egy picit hosszabban is elidőzni. A jogintézmény széles körű alkalmazását a Szabad Demokraták Szövetsége vetette fel, és terjesztette elő a Ket.novellához módosítási javaslatként. Erre én magam személy szerint is nagyon büszke vagyok. E z az egyik olyan intézménye a közigazgatási eljárásoknak, amely érdemi segítséget nyújt az ügyfélnek a hatóság késlekedésével, hallgatásával szemben. Persze a közigazgatás némaságával szemben igénybe vehető eszközök között továbbra is fontos szerep fog jut ni a felügyeleti szervek eljárásának vagy végső esetben a bírósági kötelezésnek, akár az ügyintéző fegyelmi felelősségre vonásának is. Végső soron azonban annál előnyösebb megoldást nehéz elképzelni a hivatali packázással szemben, mint hogy a kérelmezett j ogot az ügyintézési határidő elteltével automatikusan gyakorolhatom a törvény erejénél fogva. Az elv meghonosodását a hazai közigazgatási jogfejlődés valódi fordulópontjának tekintem. A jogászkollégák tudják, hogy a polgári jogi felelősség körében gyakran beszélünk a kockázatmegosztásról, arról, hogy például egy autóbaleset vagy árvíz után károkozás esetén kinek és milyen arányban kell viselnie a bekövetkezett kár költségeit. Az egyes jogrendszerek ezzel a kérdéssel összefüggésben történeti fejlődésük, vilá glátásuk, akár még erkölcsi megfontolások alapján is másmás tényezőkre tehetik és teszik is a hangsúlyt. A közigazgatási eljárásjogban e tekintetben leginkább arról beszélhetünk, hogy kinek kell viselnie a hatósági eljárással járó terheket, ráadásul ezt a teherelosztást az egyes nemzeti jogrendszerek - több nemzetközi szervezet, például az OECD szabályozással és hatásvizsgálattal kapcsolatos jelentései alapján - nagyjából hasonló szempontok alapján végzik el. (13.40) Ilyen az ügyfelek adminisztratív terhei nek csökkentése, a hatósági ügyintézés gyorsítása, a közigazgatás elektronikus modernizációja. A kérdés tehát az, hogy a teherelosztás során az ügyfelek vagy a közigazgatás, tágabban az állam vállára kelle helyezni az ügyintézéssel járó költségek, idővesz teség és papírmunka jelentette hátrányokat. Igazságosnak és az elérni kívánt célokkal összhangban állónak gondoljae bárki is, hogy egy vállalkozás csupán egyes hatóságok arroganciája miatt nem tudja időben elkezdeni vállalkozási tevékenységét, és mire ese tleg végre egyes engedélyeket megkapna, a befektetése már okafogyottá válik? Vajon felmértee bárki is, hogy ez évente hány milliárd forint kárt okoz a magyar állampolgároknak? A válasz biztos, hogy nem, és “a hallgatás beleegyezés” szabály - amelyet egyéb ként, ha már a felelősség témakörénél tartunk, nevezhetünk az ügyfél és a hatóság viszonyában a fordított felelősség elvének is - e dilemmákra hatékony megoldást ad. Ahogyan már a Ket.novella vitájában is kifejtettem, az intézmény alkalmazása forintban va gy euróban is kifejezhető az állampolgárok, így a nemzetgazdaság szempontjából, egyben - egyetértve a szemléletformáló hatásával - a hazai bürokráciát és hivatali ügyintézést is jelentősen demokratizálja. Az állami és az önkormányzati hivatalok által az ál lampolgároknak ilyen módon okozott kár felmérhetetlenül nagy, ezért is fontos az új polgári törvénykönyvben a közigazgatási, államigazgatási
