Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2095 nem feltétlenül szerez arról tudomást, ha bejelentés nélkül folytat valaki kereskedelmi tevékenységet. Nem tisztázo tt továbbá az sem, hogy ezen tevékenységek esetében szakhatósági engedélyek beszerzése milyen módon fog majd megvalósulni. A bejelentésköteles tevékenység ugyan szélesíti a szabad vállalkozáshoz való jog érvényesülését, ugyanakkor egyes rendelkezések túlzo ttan bekorlátozzák a vállalkozói szabadságot. Tehát egyik kézzel adunk, a másikkal elveszünk. Például az üzletköteles termékek közül az üzletben kizárólag a működési engedélyben megjelölt termék forgalmazható. Ezek szerint az üzletben bejelentésköteles tev ékenység viszont nem folytatható. Szükségesnek tartjuk, hogy a részletes szabályozás pontosan határozza meg a bejelentésköteles tevékenységeket, az engedélyek kiadásának rendjét, feltételeit, az illetékek, díjak tekintetében is egyértelmű legyen a szabályo zás, ha már az illetékekről szóló törvényt is módosítjuk. A törvényjavaslat több esetben a hatósági jogkörben eljáró szervek konkrét nevesítése helyett a hatóság feladatkör szerinti megjelölésével a kormányra bízza annak eldöntését, hogy mely szervhez céls zerű telepíteni az adott közigazgatási hatósági jogkört, például a jegyző lehet ilyen. A javaslat értelmében - egy példát szeretnék mondani - a temetkezési szolgáltatási tevékenység a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság engedélyével folytatható - ez a 201. § (2) bekezdés , s a kormánynak ad arra felhatalmazást, hogy a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóságot rendeletben kijelölje. A hatályos szabályozás szerint a jegyző ez a hatóság, tehát jelenleg a törvény adja a hatáskört a jegyzőnek , illetve nevezi meg a hatáskör címzettjét. Ez most kormányrendeletben gyakorlatilag bárki lehet. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Országgyűlés! Változik többek között a bírósági végrehajtásról szóló törvény, bár a végrehajtás rendszerét mihamarabb egészében át kellene tekinteni véleményünk szerint, mert a szabályozás nem igazodik a felgyorsult életünkhöz, a végrehajtói tevékenység egyre kevésbé hatékony. Más ágazatokhoz hasonlóan a szabályozást úgy kellene át dolgozni, hogy a behajtás hatékonyságát, gyorsaságát segítse elő, ezzel a hitelezők védelmét szolgálja. Jelenleg az önálló bírósági végrehajtók túlterheltek, az eredményes behajtásban nem igazán érdekeltek. A pontosítások tekintetében azért sikerül néhány pongyola fogalmazást is behozni a rendszerbe. Például a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magánállatorvosi tevékenységről szóló törvény szükséges szintű nyelvtudást ír elő. Ilyet az állami nyelvvizsgarendszer nem ismer. Mi az a szükséges szintű nye lvtudás? Ha ezt a kamarára bízzuk, akkor meg nem biztos, hogy itt kell szabályozni; ráadásul a tagfelvételről szóló határozatnak a kérelmezővel való közlési ideje 22 munkanap, ami talán feltűnően sok egy gyorsító törvény esetében. Ha már a kamaráknál tartu nk, és beszéltem arról, hogy milyen egyeztetéseket folytattak le a törvényjavaslat vonatkozásában, szeretnék néhány sort felolvasni a Magyar Mérnöki Kamara tiltakozásából a törvényjavaslattal kapcsolatosan. Barsiné Pataky Etelka európai uniós képviselő ped ig a vitában szeretne majd még felszólalni ezzel kapcsolatosan, jelzem előre. Mit mond a Mérnöki Kamara? Tiltakozik azon törekvések ellen, amely a szakmai minőség megőrzésére alkalmas igazgatási mechanizmusokat korlá tozni, a szakmai szervezetek jogalkotási tevékenységben történő részvételét csökkenteni kívánják. Ez látható abban, hogy az előkészítés során figyelmen kívül hagyják a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit, s a kamara tevékenységét érintő kérdésekben előzetes egyeztetések elhagyásával születhetnek törvénytervezetek. Jele ennek a korábban is tapasztalt törekvésnek az a tény is, hogy a törvénytervezet úgy került az Országgyűlés elé, hogy arról a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos tájékoztatást nem kapott, e lőzetes véleményt nem mondhatott. A társadalmi veszteségek kockázatát növelő következmény mellett ez a gyakorlat véleményünk szerint alkotmányossági szempontból is kifogásolható. Ezek miatt tartjuk indokoltnak és javasoljuk a hivatkozott törvénytervezetek azonnali felülvizsgálatát, a tárgyalásoknak a szakmai egyeztetés végrehajtásáig történő felfüggesztését - mondja a Magyar Mérnöki Kamara.
