Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2096 A területfejlesztésről szóló törvény, amely az önkormányzatok világához tartozik sok tekintetben, a kormány további be folyásának erősítését szolgálja ebben a rendszerben. Emellett egyébként az állami főépítész hatásköre is nő a térségi területfelhasználási engedély vonatkozásában. Az illetékes miniszter a regionális idegenforgalmi bizottságok működésének szabályozására ka p felhatalmazást, és a kormányrendeletekben történő szabályozások köre is jelentősen nő. Fontosnak tartanám kiemelni a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény változásait is. Nem tisztázott, hogy mit jelent pontosan a jegybanki ellenőrzés időtartamának legfel jebb hat hónapban történő meghatározása. Az ellenőrzés időszaka terjedhet ki legfeljebb hat hónapi időtartama, vagy magának az ellenőrzésnek kell hat hónap alatt lezajlania? Mi történik egyébként a bírósági felülvizsgálat során, ha a Fővárosi Bíróság az MN B határozatát megváltoztatná? Érdekes egyébként, hogy a gyorsító rendelkezések között az MNB ügyintézői számára három hónapot ad a törvény az általános egy hónappal szemben. Miért ez a kiemelés? Az MNB hatáskörébe tartozó ügyekben célszerűbb lenne hosszabb elévülési idő, vagy az is megoldás lehet, ha itt egyáltalán nem szabályozzuk az elévülést. Ez egyébként nem eljárási, hanem tartalmi kérdés. Az is tartalmi kérdés, hogy mondjuk, az MNB által megállapítható szolgáltatási díjakat ki határozza meg. Jelen ese tben a javaslat szerint az MNB elnöke. Végig lehetne gondolni, hogy ezt más jogalkotó is megtehetné. Ami igazán kérdés, hogy miközben 2009. október 1je a hatálybalépés, az MNBre vonatkozó szabályok 2011 közepéig nem lépnek hatályba. Mi az oka ennek - teh etjük fel a kérdést , hogy plusz másfél évet kap az MNB erre a felkészülésre? Az adózás rendjéről szóló törvény, a Ket. és az adóügyi eljárás viszonya már eddig is eléggé átláthatatlan volt, ezzel nem lett világosabb maga a rendszer. (13.10) Néhány szót s zeretnék szólni az agráriumról is. Az előterjesztés módosítja az állattenyésztésről szóló törvényt, az állatfajták közzétételének módját. Fontos szabályozási változtatás, hogy a minisztérium hivatalos lapja helyett most már a minisztérium honlapját jelöli meg az állatfajták közzétételének módjaként. Egyszerűsíti a tenyésztési hatóság ellenőrzési munkájának leírását, viszont lényegi módosítás, ami a teljesítményvizsgálatot állami feladatként határozza meg. Az erdőbirtokosságról szóló ’94. évi LXIX. törvény i s módosul. Erre utaltam az imént, hogy vannak pontosítások, és vannak pongyola fogalmazások is. Itt például a módosítás arról szól, hogy a tag neve megfogalmazás helyett - rendkívül fontos módosításként - a tag családi és utóneve legyen ezt követően a módo sítás szerint, amit ilyenkor meg kell jelölni. Azt gondolom, a tag neve eddig is tartalmazta a családi és az utónevet, viszont az eredeti szövegben szereplő cégé - mert van, akinek cége van - továbbra is benn maradt a rendszerben, ahelyett, hogy a képvisel t vállalkozás vagy a képviselt szervezet lépett volna előtérbe. A termőföldről is történik módosítás, ami szerintem tartalmi módosítás, és ezt a képviselőtársak figyelmébe is ajánlom, hogy a tulajdonszerző képességét nem kívánja érvényes tartózkodási enged élyhez kötni tagállami állampolgárok esetében. Szerintem ez egy fontos kérdés, ez nem eljárási kérdés, hanem ez egy fontos tartalmi kérdés. A közelmúltban módosított hegyközségi törvény esetében a szőlőtelepítés, ami meghatározza, hogy milyen fajta hova ke rül - és eddig ezt a hegyközségi tanács, illetve annak elnöke engedélyezte , ezt a döntést kiveszik a helyi és a hegyet ismerő hegyközségek kezéből, és központosítják ezt a döntést is. A vízgazdálkodásról szóló törvény esetében az ártéren való építkezés k ártalanításának szabályait hatályon kívül helyezi, és a vízkészletjárulék után fizetett késedelmi pótlékot is eltörli. Ma egyébként, amikor bevételekre törekszünk, ezen közben különböző díjakat, bevételeket ez a törvény nem tartalmaz.
