Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - DR. BALOGH LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2091 együtt a vállalkozásokat gátló bürokratikus terhek leépítését sürgetik joggal a hazai, uniós és nemzetközi fórumokon. E törvényjavaslattal összefüggésben most csak arra térek ki, hogy ezek az egymást kiegészítő, néhol ellentmondó elvárások új szemléletet kívánnak meg mind az állam és az annak nevében eljáró hatóságok, mind a polgárok részéről, új tartalommal kell megtölteni a közigazgatás és az ügyfelek viszonyát. Hazánkban a közigazgatási hatósági eljárások szabályozását még mindig elsősor ban olyan területnek tekintik, ami kizárólag a jogászokra tartozik. Hadd bíbelődjenek el ők azzal, hogy melyik eljárásban van kétfokú jogorvoslati fórumrendszer, mikor van helye egy határozat visszavonásának, alkalmazzuke a hallgatás beleegyezés szabályát , milyen mellékletek és hány példányban szükségesek egy kérelem elbírálásához, hová kell benyújtani a kérelmet egy hatósági ügyben, személyesen kelle megjelennem a hatóság előtt, vagy éppen milyen határidők mellett kell a döntést meghozni. Arról már keves ebb szó esik, hogy valójában ezek a gyakran részletkérdésnek tűnő szabályok azok, amelyek miatt az ügyfél a kapcsolatát a hatósággal tehernek vagy állami vegzálásnak érzi, és amelyek hazánknak meglehetős versenyképességi hátrányt jelentenek. Egyik képvisel őtársam fogalmazott úgy a Ket.novella általános vitájában, hogy az avítt szabályozás milliárdos károkozás az állampolgároknak, amelyben benne foglaltatik a felesleges utazás, sorban állás, űrlapkitöltés s a többi számlája is. Ezt a számlát azonban - hogy konkrét példával éljek - nem csupán a háromszintű engedélyezési eljárással szembesülő temetkezési szolgáltatást folytatni kívánó vállalkozás fizeti, hanem mi mindannyian, az egész ország, az ehhez hasonló és indokolhatatlan adminisztratív terhek által okoz ott versenyképességi akadályok miatt. Vagy a személyes megjelenési kötelezettség körében - magyarázza meg valaki - miért szükséges, hogy a szerencsejátékszervezés területén a játékautomataüzemeltetés körében még ma is személyesen kell átvenni a pénznyerő automataengedélyeket a szerencsejátékhatóság ügyfélszolgálatán? Vagy említhetném a statisztikai szakértőket, akikről ugyan külön kormányrendelet szól, és akiktől a statisztikai szakértői engedélyért komoly díjakat kérnek el, miközben hivatalosan ilyen en gedélyt sehol nem kérnek, és az elmúlt 15 évben nagyon kevesen igényeltek ilyen engedélyt. Vagy miért kér el nyolc példányban a hatóság egy kérelemhez csatolandó mellékletet, ha közben elektronikus úton is lehet intézni az ügyeket? A sor folytatható, de a lényeg további példák nélkül is egyértelmű, és a törvényjavaslat tanulmányozása biztató abban a tekintetben, hogy a magyar gazdaságra ólomsúlyként nehezedő hasonló terheket jelentősen enyhíteni fogja. Látni kell, hogy a közigazgatás szerepe és helye, a köz igazgatási eljárásokat szabályozó jogszabályok célja ma már nem egyszerűen a jogbiztonság garantálása az állampolgárok és vállalkozások százezreit érintő mindennapos hatósági ügyintézésben, hanem alapvető gazdasági és versenyképességi tényezővé is vált. A Magyar Szocialista Párt frakciója az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése, a hatósági ügyintézés gyorsítása és egyszerűsítése szempontjából e törvényjavaslatokat jó irányba tett lépésnek tartja. Mindenképpen előremutató és támogatandó az elektroni kus kapcsolattartás lehetőségének kiszélesítése a hatóság és az ügyfél között. A Ket.novella vezette be azt a rendelkezést, hogy a főszabály az elektronikus kapcsolattartás. Jó szívvel támogatható tehát, hogy a törvényjavaslat az egyes ágazati törvényekbe n csak kivételesen él a kizárás lehetőségével, ahol pedig ezt megteszi, az ezzel kapcsolatos érveket el tudjuk fogadni. Azzal kapcsolatban azonban megerősítést várunk a kormánytól, hogy 2009. október 1jére technikailag és anyagilag is biztosítottak leszne k a feltételek az elektronikus közigazgatáshoz. Ezzel a témakörrel kapcsolatos az is, hogy talán e fórumon sem haszontalan felhívni az önkormányzatok figyelmét arra, hogy maguknak kell mérlegelniük, képesek leszneke biztosítani az elektronikus utat önkorm ányzati hatósági ügyeikben, kizárás hiányában. Ugyanígy jó kezdeményezésnek tartom a szolgáltatási kerettörvényjavaslatban létrehozandó integrált ügyintézési pontot, amely az
