Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - DR. BALOGH LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2092 ügyintézésen kívül egyfajta információs tárházként is segítheti majd az ügyfelek et a hatósági eljárásban. Összességében tehát a törvényjavaslatok a Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint hatékonyan lesznek képesek fejleszteni a hazai egyablakos ügyintézés rendszerét. A felszólalásomat azzal kezdtem, hogy e törvényjavaslatok nem e gyszerűen szabálymódosítások egyvelegei, hanem bizonyos szempontból paradigmaváltást, a magyar közigazgatási hatósági eljárásokkal kapcsolatos hagyományokkal való szakítást is jelentenek. A szolgáltatási kerettörvényjavaslat és a Ket.novella által meghat ározott keretek között a mintegy 180 törvényt módosító törvényjavaslat egyik legnagyobb eredménye lehet, hogy a lassú, bonyolult és költséges engedélyezési eljárások helyébe bejelentési eljárások lépnek. Vagyis, ha a vállalkozás teljesíti a jogszabályokban meghatározott követelményeket, tevékenységét szabadon megkezdheti. Másképpen tehát: a hosszas közigazgatási eljárás helyett gazdasági tevékenységének kifejtésére koncentrálhatja erejét, idejét, anyagi javait az ügyfél, sőt a bejelentés elmaradása is elsős orban adminisztratív hátrányos jogkövetkezménnyel járhat számára, a tevékenysége folytatását azonban nem akadályozza. Természetesen az állam nem mondhat le ellenőrzési jogosítványairól, de az előzetes engedélyezésről a hangsúly lassan az utólagos hatósági ellenőrzésre helyeződik át. Meggyőződésem, hogy ezzel megfelelő ellensúlyt lehet majd találni a védendő közérdekek és az ügyfelek magánérdekei között úgy, hogy miközben az állam szerepvállalása háttérbe szorul, az állam felelőssége egy cseppet sem gyengül a közérdek érvényre juttatásában. Másképpen úgy lehetne megfogalmazni a változás magját, hogy az állam jobban bízik majd állampolgáraiban, és nem kíván meg egyes tevékenységek gyakorlásához állami gyámkodást. A Magyar Szocialista Párt egyetért, és jó szívv el tudja támogatni a hatóságok és az ügyfelek közötti kapcsolatban e módosítások révén bekövetkező alapvető változást; ahogyan azt is, hogy több területen a javaslat továbbviszi az elmúlt években megkezdett közigazgatási reformtörekvéseket, valamint a Ket.novella által bevezetett új jogintézményeket használja. Az MSZP korábban is egyetértett, és most is egyetért a kormány szervezetátalakítási szabadságának alkotmányos határok között történő kiterjesztésével, ezért nem zárkózik el attól, hogy egyes eljáráso kban elfogadja azt, hogy például ott, ahol a jegyző államigazgatási hatósági jogkört gyakorol, a törvény csupán köznévi formában utaljon az eljáró hatóságra, és a kormány jelölje ki a megfelelő hatóságot. Ezekben az eljárásokban, így például a temetkezési szolgáltatások engedélyezése, a hadigondozási jogkörök gyakorlása, a kereskedelmi és közlekedési igazgatási, ingatlanvállalkozásfelügyeleti hatósági feladatok ellátása kapcsán azonban indokoltnak tartanánk, ha e jogkörök gyakorlása továbbra is jegyzői hat áskör maradna. Mindazonáltal értékelendő a törvényjavaslat ama elkötelezettsége, hogy a hatósági jogkörök dzsungelében e módosításokkal is rendet kíván vágni. (12.50) Örömmel vettem, hogy a Ket. jogintézményei visszaköszönnek az á gazati jogszabályokban. Említhetném a tanúsító szervezetként meghatározott műszaki és járművezetői vizsgabiztost, az egyes eljárásokban kijelölhető közreműködő hatóságokat, sőt a javaslat továbbviszi a hatósági szerződések intézményének kiterjesztését a ma gyar jogrendszerben. Mindezek mellett - ha jól számoltam - a Ket.novella és a szolgáltatási kerettörvényjavaslat szabályai folytán több mint hetven eljárásban fog érvényesülni október 1jétől “a hallgatás beleegyezés” szabálya, amelyet rendkívül fontos e lőrelépésnek tartok. Ezek az intézmények - ahogy egyébként a Ket.novella vitájában is többszörösen elhangzott - elősegítik a magánszféra bevonását a közérdekű ügyek intézésébe, erősíthetik a hatóságok és az ügyfelek együttműködését. Ez szintén szemléletvá ltozást kényszerít ki a hazai hatósági eljárásokban.
