Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BALOGH LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
2084 Végezetül az irányel vvel összefüggő jelentősebb módosításokhoz fűznék rövid magyarázatot. Bizonyára szemet szúrt például a különböző típusú szakértői tevékenységre vonatkozó törvényi szabályozás, az ilyen tevékenységet érintő módosítások nagy száma. A szolgáltatásnyújtás szab adságának biztosítása érdekében valóban valamennyi szakértői tevékenység szabályozását egyedi vizsgálat alá vettük. Ennek során azt az elvet érvényesítettük, hogy egy adott szakértői tevékenység engedélyezési vagy bejelentési rendszere csak abban az esetbe n tartható fenn, ha az adott szakértő kötelező igénybevételét jogszabály írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogszabály külön jogkövetkezményt állapít meg. Ahol ilyen előírás nem található, például a felsőoktatási szakértő vagy a jelzáloghite lintézeti ingatlanértékelő esetében, a vonatkozó szakértői tevékenység szabályozásának megszüntetésére tesz javaslatot a törvénycsomag. Mivel a kerettörvény szerint kizárólag törvényben vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben lehet rendelkezni arról, hogy az adott tevékenység engedély birtokában folytatható, illetve bejelentéshez kötött, e rendelkezéseket is törvényi szintre kellett emelni. Ezen koncepció mentén vált szükségessé több tevékenység, köztük számos szakértői tevékenység e ngedélyezésének törvényi szintű szabályozása. A szabályozási szintek megállapításával egyidejűleg az engedélyezés fenntartása is több esetben megkérdőjeleződött, ezért a jövőben javaslatunk értelmében csupán bejelentése szükséges több tevékenységhez. Ezzel párhuzamosan a kerettörvény nyilvántartásra vonatkozó szabályaihoz való illeszkedési szabályok és szükséges részletszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezések kiigazítása, illetve megteremtése is rendre szükségessé vált. Ahogy pedig már u taltam rá, a bejelentésköteles tevékenységek körének bővülése a hatóságok között természetes szemléletváltást igényel. A személyi és anyagi forrásokat a jövőben nagyobb arányban kell ellenőrzésekre fordítani. Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy rendk ívül nagy jelentőségű törvényjavaslat fekszik önök előtt. Kérem, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, ha szükséges, akkor módosításokkal javítani, és aztán a törvényjavaslatokat elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és a z SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Balogh Lászlónak, az alkotmá nyügyi bizottság előadójának. DR. BALOGH LÁSZLÓ , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2009. május 4én tartott ülésén együttesen tárgyalta a napirend tárgyát képező törvényjavaslatokat. Az MSZP és az SZDSZ részéről felszólaló képviselők fontosnak és szükségesnek ítélték meg az érintett ágazati törvények - csaknem 180 ilyen törvény van - módosítását. A tervezeteket általános vitára alkalmasna k tartották és támogatták. Különösen lényeges változtatásként említették meg az egyszerű ügyekben ellenérdekű fél hiányában a közigazgatási szerv hallgatásának beleegyezésként értékelését, az állampolgárok adminisztrációs terheinek csökkentését és az eljár ás gyorsítását szolgáló azon intézkedéseket, amelyek az ágazati eljárások egy részében ügyfélként fellépők szükségtelen időhúzása ellen hatnak. A Fidesz és a KDNP felszólalói nem tartották általános vitára alkalmasnak a törvénytervezeteket. Ezt azzal indok olták, hogy alkotmányos aggályok támaszthatók a javaslatokkal szemben. Kifogásolták azt is, hogy túlságosan gyakoriak az érintett törvények módosításai, amelyek elbizonytalanítják a jogalkalmazókat, és nehezítik az állampolgárok jogkövető magatartását. A b izottsági ülésen jelen volt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is, aki a T/9354. számú törvényjavaslat 15. § (6) bekezdését - amely kimondja: az ügyféli jogok gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az elsőfokú eljárásban részt vesz - sérelmezte, mert szerinte a civil
