Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. JÓZSA ISTVÁN, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
2085 szervezetek és a társadalmi szervezetek nem mindig tudnak jelen lenni az elsőfokú eljárásban, és csupán ezért nem lehet őket kizárni a másodfokú eljárásból. (12.00) Ez a helyzet sérti a törvény előtti egyenlőséget, az ország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségét, valamint szerinte a javaslat a jogorvoslati jogot csak kétharmados szavazással korlátozhatja. Az IRM jelen lévő szakállamtitkára írásban és szóban is jogi érvekkel alátámasztva úgy nyilatkozott, h ogy a javaslat és az érintett ágazati törvények rendelkezései törvényesek. A bizottság 16 igen és 13 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta a tárgyalt törvényjavaslatokat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Józsa Istvánnak, a gazdasági bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. DR. JÓZSA ISTVÁN , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága 2009. április 29én tárgyalta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló, illetve a 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatá sokról szóló 2006. évi CXXIII. EKirányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló, T/9354. számú törvényjavaslatot, és azt 15 igen és 11 ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak találta. A bizottsági ülésen az előterjesztő képviselője a szóbeli kiegészítésében világított rá a törvényjavaslatban foglalt módosítások megalkotásának szükségességére, amelynek kettős célja van, a Ket.módosítás leképezése az ágazati törvényekben, valamint az Európai Unió belső piaci szolgáltatásokról szóló irán yelvének átültetése a magyar jogba, a hazai törvényekbe. A bizottság többsége pozitívan fogadta, hogy az uniós irányelvekkel összhangban egyszerűsödik az engedélyezési eljárás, ami a bürokrácia és az adminisztráció csökkentését jelenti. Így a jövőben számo s eljárásban a bejelentési kötelezettség válik általánossá a bonyolult engedélyezési eljárások helyett. A bizottsági ülésen elhangzott kérdésekre válaszolva az előterjesztő véleménye szerint fontos egyes feladatok és a hatásköri szabályok átrendezése rende leti szintre, ami a jegyzők, önkormányzatok számos feladat- és hatáskörét próbálja tisztázni, így csökkentve a feladatok mennyiségét. A bizottság többsége szerint fontos, hogy a törvényjavaslat alapos megtárgyalásához kellő idő álljon itt a Ház rendelkezés ére, hiszen ez a törvényjavaslat legalább 30 további törvényt érint, ami a gazdasági és informatikai bizottság hatáskörébe tartozik. Tehát leszűkíteném a gazdasági bizottság illetékességi területére, nem leértékelve a hatalmas csomag egészét. Így szükséges nek tartjuk, hogy az általános vita legalább két részből álljon. Az egyszerűbb működés nagyon aktuális a gazdaságélénkítés és a válságkezelés szempontjából is. Külön kiemelném az előterjesztés néhány olyan területét, ami gazdasági szempontból különös hangs úllyal bír: különösen a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítása, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény módosítása, aktualizálása, a bányászatról szóló törvény módosítása, aktualizálása. Külö n hangsúlyozni szeretném a geotermikus energia kitermelésével, bányászatával kapcsolatos törvényi módosítás fontosságát, a közúti közlekedésről szóló törvény pontosítását és végül, de nem utolsósorban a nagyon hosszú nevű, röviden versenytörvény versenyfel ügyeleti eljárási szabályait a jogharmonizációnak megfelelően pontosító részét. Nagyon jelentős, az előterjesztő által is kellő hangsúlyt kapott az eljárási határidők újrafogalmazása, a naptári napok helyett munkanapokban történő számítás bevezetése. Itt s zeretném kihangsúlyozni, hogy ezek a hatósági vélemények, állásfoglalások, határozatok hamarabb is kiadhatók, mint a törvényben biztosított maximális idő. Tudom, hogy nem lehet a jog szerint kis és
