Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2083 rendelkezés valóban működőképes legyen, a kérelemhez csatolandó mellékletekre vonatkozóan új szabályozási modellt vezet be a javaslat. (11.50) A modell lényege abba n foglalható össze, hogy a törvények a továbbiakban elsőként azt sorolják majd fel, hogy mely adatokat, tényeket kell az ügyfélnek igazolnia. Így például egy közraktár alapítása esetében azt, hogy nincs köztartozása, nem folyik ellene csőd- vagy felszámolá si eljárás, a cégbíróság bejegyezte és így tovább. E felsorolást követően azt határozzák meg a törvények, hogy az általános jelleggel felsorolt igazolandó adatok közül melyek azok, amelyeket, ha az ügyfél nem igazol kérelme benyújtásakor, akkor a hatóság a zt helyette egyszerűen, lehetőleg elektronikus úton a másik hatóságtól beszerzi. Ennek a konstrukciónak nagy előnye, hogy az ügyfél szabadságában áll annak eldöntése, hogy számára az az egyszerűbb, ha a nála egyébként kéznél lévő iratot már az eljárás megi ndításakor a hatóság rendelkezésére bocsátja, vagy inkább a hatóságra bízza ezt. Kiemelendő, hogy a hatóságtól különösen a közvetlenül elektronikus úton való adatlekérés nem kíván olyan aránytalan idő- és költségráfordítást, mint amennyit ez a megoldás az ügyfél válláról levesz. A szabályozás kellően konkrét voltánál fogva az adatkezelési és adattovábbítási követelményeknek is eleget tesz. A javaslat a Ket. szóban forgó rendelkezését horizontálisan, szűk körű kivétellel, valamennyi törvényben átvezette, és a felülvizsgálat ezen eleme a kormányrendeletek áttekintése során is különös nyomatékot kap. A kivételek között szerepel kiemelkedő ügyiratforgalma miatt például az adóigazgatási eljárás, amelyben nem lehet maradéktalanul érvényesíteni az imént vázolt mode llt. Ezekben az eljárásokban a technikai fejlesztések 2010. július 1jéig tudnak megvalósulni, ezt követően azonban már nem lesz kérhető az adózótól olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabáll yal rendszeresített nyilvános nyilvántartásának tartalmaznia kell, vagy amelyet ilyen nyilvántartásból az adóhatóság közvetlen adathozzáféréssel megszerezhet. Összefügg az adminisztratív terhek csökkentésével, egyben alkotmányossági szempontú megfontolások on, az adattakarékosság elvének érvényesítésén is alapul, hogy a javaslat tartalmazza a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítását is. A módosítás világossá teszi a pol gárok azonosítására alkalmas módok rendszerét, azaz ügyeink intézése során a jövőben a következő három módon igazolhatjuk kilétünket. Először is természetes személyazonosító adatainkkal, amelyek közé a név, illetve a születési név, anyja neve, valamint a s zületési hely és idő tartozik. Bizonyos ügyekben, ha törvény úgy rendelkezik, ennél kevesebb is elegendő lehet. Végül harmadik esetben a családi és utónév, valamint a tajszám, az adószám vagy más azonosító kód együttes megadása biztosítja a polgár azonosí tását. Az azonosítási módok új rendszere szintén az egész jogrendszer átvilágítását igényelte, amelynek eredményeként az ügyfelek már csak egy azonosítási mód alkalmazására lesznek kötelezhetőek. Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára önök is egyetértenek az zal, hogy a modern magyar közigazgatásnak az elektronikus ügyintézésen kell alapulnia. Ennek érdekében az egyidejű infrastrukturális fejlesztések mellett fel kell számolni a jogszabályokban lerakódott, az elektronikus út alkalmazását indokolatlanul kizáró vagy korlátozó rendelkezéseket. A felülvizsgálat kiterjedt minden egyes hatóságra és minden egyes eljárásra, így bizton állíthatom, az elektronikus kapcsolattartás lehetősége 2009. október 1jétől valóban a közigazgatás működésének egyik kulcsa, az ügyfele k olyan alapvető joga lesz, amely a jövőben csak szűk körű korlátozást tűr meg. A javaslat koncepciója szerint korlátozás abban az esetben fogadható el, ha az az ügytípusra tekintettel lehetetlen, vagy ha a technikai fejlesztés megvalósulása az ilyen típus ú ügyek számához, jellegéhez képest határidőre aránytalanul nagy költséggel járna. A javaslat elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó, valamint egyszerűsítést célzó rendelkezései természetesen az irányelv átültetéséhez is szükségesek.
