Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2073 Most a vezérszónoki felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerint 2020 perces időkeretben. Megadom a szó t Varga Lászlónak, az MSZP vezérszónokának. DR. VARGA LÁSZLÓ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a mai ülésnapján több olyan törvényjavaslatot is tárgyal, amel yek megalkotását és benyújtását jogharmonizációs szükségszerűség ösztönözte. Az előttünk fekvő indítvány apropóját jórészt ugyanaz az EUirányelv adja, amely a közigazgatási hatósági eljárás ágazati szabályrendszerének átfogó felülvizsgálatára hívja föl a hazai jogalkotót. A belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvet ezúttal az igazságügyi szolgáltatásokat szabályozó törvényeket érintően kell figyelembe vennünk, szükségessé válik tehát többek között az igazságügyi szakértőkről, az ügyvédekről, a közvetí tői tevékenységről, valamint a jogi segítségnyújtásról szóló törvények megfelelő módosítása. A következőkben röviden érinteném az indítványnak azokat a sarokpontjait, amelyek a szocialista frakció megítélése szerint viszonylag széles kihatással bírhatnak a z állampolgárok és az igazságszolgáltatás kapcsolatára nézve. Nem foglalkoznék ezúttal az egyes igazságügyi szakmák belső életét érintő változtatásokkal, így az igazságügyi szakértők etikai eljárásával vagy az egyes igazságügyi szakmák gyakorlásának engedé lyezésére vonatkozó határidőrövidülésekkel. Ezeket a módosításokat - azt gondolom - a megfelelő hivatásrendek támogató egyetértése esetében az Országgyűlés jó szívvel beépítheti a hatályos joganyagba. Érinteném a közvetítői tevékenységgel, a jogi segítség nyújtással és az áldozatsegítéssel kapcsolatos újítási javaslatokat. Azt gondolom, kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim is egyetértenek azzal a szándékkal, hogy a magyar állam a hazai közszolgáltatások minőségének javítása céljából folyamatosan ösztö nző lépéseket tegyen. Baloldaliként azonban egy további szempontra is ügyelni kell: lehetőleg csökkenjenek tovább a különbségek a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Ez az esélykiegyenlítés megvalósulhat a felesleges bürokrácia leépítésében, az ügyint ézési idő csökkentésében, a jogi segítségnyújtás hatékonyságának javításában. A törvényjavaslatot áttanulmányozva úgy gondolom, hogy az indítvány a tárgykörbe tartozó területeken ígéretes változásokat ajánl. A közvetítői tevékenységről szóló törvény hatály os rendelkezései nem tartalmazzák a közvetítői tanfolyam elvégzésének követelményét az ügyfelek számára. Akik például egy polgári peres ügyben közvetítő szolgáltatást vesznek igénybe, garantálni kell azt, hogy a köztük kialakult konfliktust olyan szakember segítsen feloldani, aki megfelelő tudással rendelkezik. Felhívom az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a tárgyalás alatt álló Ptk. több helyen is rendelkezik a közvetítésről. Azt gondolom, pergazdaságossági szempontok és a vitakultúra javításának szándéka is indokolhatja, hogy a közvetítői eljárást bevett formává tegyük. Az új Ptk. javaslata több helyen is ösztönöz a közvetítői eljárásra, például házassági bontóper vagy a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére irányuló per esetében. A közvetítést végző személyek számára előírandó képzési és továbbképzési követelmények a közvetítői hivatás presztízsének emelkedését, az állampolgári bizalom növekedését szolgálhatják. Napjaink jogalkotásának állandó figyelemmel kell lenni az elektronikus közszolgáltatások terjesztésére, a technika vívmányainak minél szélesebb körű alkalmazására. A törvényjavaslatban szereplő online mediáció intézménye lehetőséget ad a feleknek arra, hogy videókonferencia útján folytassák le a közvetítői eljárást. Az eddigi személyes megjelenésre vonatkozó szabályozás tehát felpuhul, és kiegészül egy új, reményeink szerint vonzó alternatívával. A perekben érvényesíthető jogi segítségnyújtás intézménye viszonylag új, 2007es szabályozáson alapul. Két szervezetrendsz er vehet részt a jogi segítségnyújtásban, a jogi segítségnyújtó szolgálatok és maguk a bíróságok. A cél az, hogy ez a szolgáltatás kiszámíthatóbbá és gyorsabbá váljon. Örvendetes tehát ebből a szempontból, hogy a törvényjavaslat bővíti a segítségnyújtás fo rmáit. A tanácsadásban vagy okiratszerkesztésben megnyilvánuló jogi szolgáltatás igénybevételét teszi lehetővé akkor, ha a félnek a bírósági eljárásban nincs pártfogó ügyvédje. Ugyanakkor
