Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2074 rugalmasságot is mutat, hiszen amennyiben előre látható, hogy a jogi segítség nem elegendő, akkor pártfogó ügyvéd kirendeléséről is hozható már előre határozat. Kedves Képviselőtársaim! Az áldozatsegítés intézménye révén a bűncselekmények áldozatai számíthatnak az állam kinyújtott karjára. Az ezt szabályozó normaanyagot mo st annak érdekében javasolja módosítani az indítvány, hogy az áldozatok szélesebb köre juthasson gyorsabb segítséghez. Kiemelésre méltó az az újítás, miszerint a jövőben kárenyhítésre jogosultnak kell tekinteni azt a rászorulót, aki a meghalt sértett eltem ettetéséről gondoskodott. Bár közvetlenül nem áldozata a bűncselekménynek, emberi gesztusát honorálja a közösség. Tisztelt Országgyűlés! A szocialista képviselőcsoport a törvényjavaslatot támogathatónak tartja, és bízik abban, hogy tartalmára tekintettel m inél szélesebb konszenzussal tudja azt majd a tisztelt Országgyűlés elfogadni. A szocialista frakció változatlanul részt vesz majd a törvényjavaslat tárgyalásában. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) (Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) ELNÖK (dr. Áder János) : Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntök mindenkit. Megtörtént a helycserés támadás. Vitányi Istvánnak már én adhatom meg a szót. A Fidesz vezérszónoka következik, utána pedig Rubovszky György. DR . VITÁNYI ISTVÁN , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Már az Európai Közösséget alapító római szerződés tartalmazta a szolgáltatások szabad áramlásának elvét. Ez olyan kötelezettséget ró tt a tagállamokra, hogy a Közösségen belül fokozatosan le kell bontaniuk a belső korlátozásokat, amelyek sértik ennek az elvnek az érvényesülését. A XXI. századra nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Unió gazdaságának dinamizmusa döntően a szolgáltatási ága zat függvénye. Miközben a tagállamok többségében a szolgáltatások már a GDP és a foglalkoztatás 70 százalékát adják, az irányelv elfogadása előtt egy 2002ben készült európai bizottsági jelentés szerint a szolgáltatásnyújtás szabadságát több száz adminiszt ratív akadály gátolja, amelyekkel a tagállamok korlátozzák a szolgáltatások határokon átnyúló versenyét. A szolgáltatási irányelv elfogadása már az Európai Unióban is egy lassú, hosszadalmas és esetenként fájdalmas folyamat végére tett pontot 2006 végén. A z uniós jogszabály célja, hogy megkönnyítse a szolgáltatások szabad áramlását az Európai Unió tagországai között. A Fidesz európai parlamenti képviselője, Szájer József felszólalásában kitért arra, hogy az irányelv első olvasata figyelmen kívül hagyta az ú j tagországok érdekeit, ezért akkor sok más új tagországi képviselővel együtt nem szavazta meg az irányelvet. Az elfogadott szöveg arra kötelezi a tagországokat, hogy vegyék számba a szolgáltatások szabadságát ma akadályozó jogszabályaikat. Bízunk abban, h ogy a szolgáltatási irányelv hatálybalépése elősegíti majd, hogy az Unióban a belső piac új lendületet kapjon, a jelenlegi pénzügyigazdasági válságban a kis- és középvállalkozások esélyt kapnak arra, hogy több munkahelyet teremtsenek, és hozzájárulnak az Unió gazdaságának növekedéséhez. Az irányelv értelmében a jelenlegihez képest számos szektorban könnyebb lesz a szolgáltatásokat nyújtani egy másik tagállamban. A tagországok, amelyek területén a szolgáltatásokat nyújtják, nem alkalmazhatnak hátrányos megk ülönböztetést a más EUországokból érkező cégekkel szemben, így nem követelhetnek további engedélyeket, nem kell ott is bejegyeztetni a céget, vagy nem kell telephelyet létrehoznia az adott országban. A mostani, meglehetősen diszkriminatív gyakorlathoz kép est előrelépést hozhat az irányelv, de csak akkor, ha valamennyi tagállamban kiállja a gyakorlat próbáját. Reméljük, hogy a magyar kis- és középvállalkozói szektor valóban profitálni fog az egész Európában hatályba lépő rendelkezésekből, és nemcsak a verse ny szakad rá a hazai piacra, amelyből a mi vállalkozóink eleve hátrányból
