Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2063 került be a törvényjavaslatba az, hogy ha a bíróság annak technikai feltételeit biztosítja, az aktanyomatot a közjegyző ellentmondás esetén elektronikus úton is megküldheti az eljáró bíróság részére. El kell érni, hogy kötelező jelleggel lehessen ezt előírni, ami azt jelentené, hogy a bíróságok felkészültek az el ektronikus ügyfélforgalomra. Álláspontunk szerint az ilyen jellegű informatikai fejlesztések a bíróságokon sem halogathatók tovább. Végezetül néhány szóval az általunk célzott társadalmi hatásokról. A szolgáltató állam ideája gyakran többféle megközelítésb en is felmerül. Úgy gondolom - és remélem, ebben mindnyájan egyetértünk , hogy ezeknek az ideáknak a jogérvényesítési rendszer működésében is érvényesülniük kell egyértelmű felelősségi szabályokkal. A törvényjavaslat a jogviták gyorsabb befejezésére vonat kozó társadalmi elvárásnak eleget tesz. Az ügyintézés a közjegyzői eljárásban ügyfélbarát módon történik. A kérelmeket szóban, bármelyik közjegyzői irodában elő lehet adni, vagy akár elektronikus úton közvetlenül az ügyfél is tud kérelmet rögzíteni a rends zerben. Ugyanez vonatkozik a végrehajtás elrendelésére is. Azt bármelyik irodában lehet kérelmezni, de ugyancsak eljuttatható a rendszerbe a kérelem elektronikus úton is. A kérelmek postára adására, a papír alapú ügyintézésre természetesen a jövőben is van lehetőség. A rendszer tehát valóban képes szolgáltató jelleggel működni, amely esetében nem elhanyagolható az a felelősségi szabályrendszer, amelyet a törvény az ügyintézési határidők betartásával kapcsolatban telepít a közjegyzőkre. A jövőben a közjegyző a fizetési meghagyást az ellenfél meghallgatása nélkül legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, elektronikus úton beadott kérelem esetén 3 munkanapon belül papíralapon bocsátja ki. A közjegyző a fizetési meghagyást elektronikusan is kib ocsáthatja, ha a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény ezt előírja, lehetővé teszi. Ha a közjegyző az említett 15 napos, illetőleg 3 napos határidőt elmulasztja, a határidő utolsó napját követően az Or szágos Közjegyzői Kamara rendszere a közjegyző nevében és felelősségére automatikusan bocsátja ki a fizetési meghagyást. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat megoldási javaslata nagy változást jelent a fizetési meghagyások te rén, de nem példa nélküli a tervezett rendszer. Másutt - például Ausztriában - már eredményesen működnek hasonló elvi alapokon nyugvó rendszerek, amelyeket az előterjesztő és a Közjegyzői Kamara képviselői is együttesen tanulmányoztak. A törvényjavaslattal mind a bíróságok, mind a közjegyzők egyetértenek, vitás kérdés a törvényjavaslat előkészítése során szakmai kérdésekben nem maradt fenn. Az előkészítés megalapozottságát látva alappal bízhatunk abban, hogy 2010től a fizetési meghagyások új rendszere az á llampolgárok legnagyobb megelégedésére fog működni. Az MSZP képviselőcsoportja a törvényjavaslatot támogatja, és kérjük a többi képviselőcsoport támogatását is. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Vitányi István ké pviselő úrnak, a Fideszképviselőcsoport vezérszónokának. DR. VITÁNYI ISTVÁN , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Előrebocsátom, hogy nem fogom kibeszélni a 20 percet, mert akár 2 0 órát is beszélhetnék róla, akkor sem tartjuk elfogadhatónak a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslatot. Már a kisebbségi vélemény ismertetése kapcsán is felhoztam azokat az indokokat, amelyek alapján nem tartjuk támogathatónak a törvényjav aslatot, de mielőtt ezt részleteiben kibontanám, három megjegyzést tennék a képviselőtársnőm előadásához, illetőleg a törvény melletti érveléséhez. Ami az illetékemelésre vonatkozó indokolását illeti, azt mondja, hogy ezek az illetékmértékek 2003ban kerül tek megállapításra, ezért időszerű azok emelése. Szeretném képviselőtársnőm figyelmét felhívni arra, hogy például az az illetékszabály, amely a lakások vásárlása esetén 4 millió forintig határozza meg a 2 százalékos illetékhatárt, és 4 millió forint fölött 6 százalékra emeli,
