Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter):
2058 adatok önmagukban is nagyon jól érzékeltetik, hogy mekkora, a jövőben az ítélkező tevékenységre fordítható kapacitás fog felszabadulni a bíróságokon. Összefoglalóan tehát a törvényjavaslat egy új területen vezeti be a gyors, ügyfélbarát elekt ronikus ügyintézést, részletesen újraszabályozza a fizetési meghagyásos eljárást, egyidejűleg rendelkezik az eljárás támogatására szolgáló informatikai rendszer kiépítéséről. Mindezt úgy, hogy közben az eljárást nem drágítja, a központi költségvetés számár a pedig kiadást nem teremt. Bízom ezért benne, hogy a parlamenti frakciók támogatását fogja élvezni, és a tisztelt képviselők is meglátják benne azokat a kézzelfogható előnyöket, amelyeket az választópolgáraik számára jelent. Tisztelt Országgyűlés! Két tov ábbi szabályozási területe van még a törvényjavaslatnak. A törvényjavaslat az illetéktörvény módosításával a bírósági eljárás lefolytatásáért minimálisan megfizetendő illetéket megemeli. Ezáltal az teljesebb mértékben fogja tükrözni az eljárások lefolytatá sával felmerülő költségeket. Nem halogatható ugyanis már a sok évvel ezelőtt megállapított tételek mai értékszintre hozása. Ez különösen indokolt azokban az esetekben, amikor az illeték az eljárás lefolytatásával együtt járó alapvető adminisztratív kiadáso kat is alig fedezi - például az iratok érkeztetését, nyilvántartását, tárolását, a bírósági iratok elkészítését, postázását, és még sorolhatnám , holott az illetéknek ezeken túl még a jóval nagyobb munka- és költségigényű érdemi jogalkalmazói munkával egy ütt járó kiadásokra vagy legalább azok egy részére is fedezetet kellene adni. A törvényjavaslat másik igen fontos szabályozási területe a polgári perrendtartás alávetéses illetékességre vonatkozó rendelkezéseinek olyan módosítása, amely hozzájárul a bírósá gok arányos ügyteherelosztásához, és ezzel az időszerű ítélkezés feltételeinek javításához, emellett a bírósági fórumot közelebb is hozza az ügyfélhez. A törvényjavaslat ennek érdekében a jelenleg legnagyobb ügyteherrel dolgozó két megyei bíróság, a Pest M egyei Bíróság és a Fővárosi Bíróság tekintetében - amelyeken az egy éven túli perek háromnegyede koncentrálódik , illetve a helyi szintű bíróságok közül a Pesti Központi Kerületi Bíróság esetében kizárja azt, hogy a felek a vagyonjogi jogvitájukra kikössé k e bíróságok illetékességét. Emellett biztosítja az alperes számára - aki a szerződéses kapcsolatokban tipikusan a gazdaságilag gyengébb fél, a fogyasztó - azt a jogot, hogy az általános szerződési feltételek között kikötött, számára kedvezőtlen hatással járó illetékesség alapján eljáró bíróságtól a per áttételét kérje a lakóhelyéhez, munkahelyéhez közelebbi bírósághoz. A polgári perrendtartás és számos közigazgatási hatósági eljárást szabályozó egyéb törvény alapján a közigazgatási határozatok bírósági fe lülvizsgálata során az ügyek jelentős hányadában az egyébként is jelentős ügyteherrel dolgozó Fővárosi Bíróság jár el; ez két szempontból sem jó megoldás. (9.50) Aránytalanul, kezelhetetlenül leterheli ezt a bíróságot, másrészt nem felel meg a szolgáltató igazságszolgáltatás elvének, vagyis annak, hogy a határozatok felülvizsgálata kerüljön ügyfélbarát módon közelebb az állampolgárokhoz. A törvényjavaslat ezért a jelenleginél több közigazgatási pert utal a megyei bíróságok illetékességébe. Tisztelt Országgy űlés! Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat a törvényjavaslat támogatására és megszavazására. Köszönöm a kijelölt országgyűlési bizottságok, az alkotmány- és igazságügyi bizottság, valamint a gazdasági és informatikai bizottság tagjainak az általános vit a előkészítésében való közreműködését, a támogató bizottsági szavazatokat. Ezzel megköszönöm megtisztelő figyelmüket, és sok sikert kívánok a parlamenti vitához. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Most a kijelölt bizottságok ál lásfoglalásának és az ott megfogalmazódott kisebbségi véleményeknek az ismertetése következik 55 perces időkeretben. Elsőként az alkotmányügyi bizottság előadójának, Szép Bélának adom meg a szót.
