Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SZÉP BÉLA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VITÁNYI ISTVÁN, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2059 DR. SZÉP BÉLA , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bi zottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a tegnapi napon tartott ülésén tárgyalta a fizetési meghagyásos eljárásról szóló T/9400. számú törvé nyjavaslatot. A bizottsági vita tartalmas és alkalmanként élénknek minősíthető volt, azzal együtt, hogy a kérdés tekintetében nem váltott ki vitát az a tény, hogy a fizetési meghagyásos eljárás logikája nem változik az eddigiekhez képest, tehát változatlan ul az ügyfél kérelme alapján indul az eljárás. Az illetéket - eddig , a jövőben a díjat a kérelmezőnek kell megelőlegeznie, majd a kötelezettnek viselnie. Nem változik az sem, hogy a kötelezett dönt, dönthet arról, hogy ellentmonde a kibocsátott fizetési meghagyásnak, vagy ellentmondásával lehetővé teszi, hogy a bíróság érdemben ítélje meg azt. És természetesen nem változik az sem, hogy jogerőre emelkedés esetén végrehajtható okirathoz jut a kérelmező. Nem volt vita abban sem, hogy az eljárásban - mint ed dig is - alapvető érdek a gyorsaság. Az sem volt vitatott, hogy ez jelenleg nem érvényesül, hiszen közel féléves ügyintézési időtartam semmiképp sem tekinthető kellően gyorsnak, sőt azt kell mondjam, hogy az elfogadhatatlan. És abban sem volt vita, sőt ink ább példák mutatták be, hogy az európai jogalkotás és joggyakorlat is ugyanabba az irányba mutat és halad, mint amit a törvényjavaslat megfogalmaz. Ugyanakkor valóban tartalmas vita alakult ki arról, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén kieső illetékbe vétel a bírói szervezet, a bírósági szervezet működését hogyan érinti, veszélyeztetie azt. Tekintettel arra, hogy egyrészt az illetékbevétel mint általános költségvetési bevétel és a bíróságok működési költségei között nincs direkt összefüggés, másodsorba n azért, hiszen megismerhettük az előterjesztő válaszából, hogy a Pénzügyminisztérium kimutatásai értelmében bár 1,6 milliárd forint összegű illetékbevétel kiesése kalkulálható, de tény, hogy mintegy 3 milliárdos költségtehertől szabadul a bírói szervezet, tehát semmiképp sem terhes, sokkal inkább előnyös a változás. Fölmerült, hogy a közjegyzői szervezet egyáltalán alkotmányosan folytathate ilyen feladatot, amivel kapcsolatban maga az általános indokolás is egyértelműen tartalmazza több alkotmánybírósá gi, legfelsőbb bírósági jogegységi, illetve eseti döntésben megfogalmazva, hogy a közjegyzői tevékenység az állam igazságszolgáltató tevékenységének részét képezi. És sorolhatnám ezeket a megállapításokat. Fölmerült az a körülmény, hogy az ügyfél költségte rhei növekszenek, amivel szemben megállapításra került, hogy egyrészt az előlegezésnek a feltételei nem változnak, tehát a 3 ezerről 5 ezerre emelkedő alapdíj természetesen a jogosult számára megtérülhet az eljárás eredményeként. Mint ahogy megállapításra került az is, hogy a jelenleg alkalmazott felső illetékmérték a javaslat szerint jelentősen, 150 ezer forintos mértékben csökken, mint ahogy az is megállapítható, hogy a költségkedvezmények a rászorulókat a továbbiakban is megilletik. Végezetül nagyon font os kérdés, hogy a módosítás eredményeként a gyorsítás bekövetkezhete. Úgy gondolom, aggálymentesen megállapítható volt, hogy igen, egyrészt az egyenletes leterhelésnek köszönhetően, másrészt azzal, hogy az adat- és irattovábbítás gyakorlatilag egy kattint ássá válik, harmadsorban hogy a törvényjavaslat szerint garantált kibocsátás következik be 3, illetve 15 napos időtartam után. Összességében a bizottság 15:14es szavazati aránnyal, többségi döntéssel általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kisebbségi véleményt Vitányi István képviselő úr ismerteti. DR. VITÁNYI ISTVÁN , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője :
