Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2057 Európai Bizottság emellett létre kívánja hozni azt az internetes felületet is, amelyen keresztül az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elektronikusan lesznek benyújthatók. Azzal, hogy Magyarország - a tagállamok körében egyébként az e lsők között - létrehozza az elektronikus fizetési meghagyás rendszerét, közvetlenül kapcsolódhat az említett uniós portálhoz, s a határon átnyúló követelés érvényesítéshez is teljes körű elektronikus ügyintézési lehetőséget fog kínálni. Látnunk kell azonba n, hogy mindez komoly versenyképességi tényező is, amellyel élnünk kell, különösen most, amikor az országgal szembeni befektetői bizalom visszaszerzése, erősítése az egyik legfontosabb feladatunk. Tisztelt Országgyűlés! Nagy horderejű változás az is, hogy a törvényjavaslat értelmében az eljárás lefolytatását nem a bíróságok, hanem a közjegyzők fogják végezni, bár az ügyfelek szempontjából inkább az eljárás megújítása az elsődleges hozadéka az új szabályozásnak. A hatáskörátcsoportosítással reményeink szeri nt a bírósági feladatellátás egyértelműen és rövid távon is érzékelhetően hatékonyabbá válhat, hiszen a bíróságok jelentős, több százezres ügytehertől szabadulhatnak meg. Erőforrásaikat ennek eredményeként az ítélkező tevékenységükre koncentrálhatják, így az előttük lévő jogvitákat, peres ügyeket gyorsabban zárhatják le. Ennek kiemelkedő fontosságát külön is hangsúlyozni kívánom, hiszen a bírósági eljárások elhúzódása esetén nem beszélhetünk igazán hatékony, a jogállamiság követelményeinek megfelelő igazság szolgáltatásról. A közjegyzők a hatáskörükbe tartozó hagyatéki és egyéb polgári nem peres eljárásokat hatékonyan és időszerűen folytatják le, elektronikus ügyintézésben pedig komoly tapasztalataik vannak. A közjegyzőség az állam igazságszolgáltató tevékeny ségének tehát igen fontos része, amely mind alkotmányos helyzeténél, szerepénél fogva, mind a gyakorlati tapasztalatok szerint is alkalmas arra, hogy egy újabb nem peres eljárás lefolytatására kapjon hatáskört. A fizetési meghagyásos eljárás egy olyan eljá rás, amely a nem vitatott követelések gyors érvényesítésére hivatott azon élet- és gazdasági helyzetek jogi rendezésére, amelyek tekintetében a felek között vita nem áll fenn, azonban valamelyik fél részéről elmarad a jogkövető magatartás, némileg leegysze rűsítve: tartozását nem fizeti meg. Ezek tipikusan olyan nem peres ügyek, amelyek nem igénylik jogvita elbírálását, nem igényelnek bírósági fórumot. Tehát a számos egyéb nem peres eljáráshoz hasonlóan, az alkotmányos követelményeket is szem előtt tartva kö zjegyzőkhöz telepíthetők. Hangsúlyozni kívánom, ez nem jelenti azt, hogy a közjegyzőség átvenné a bíróság igazságszolgáltató feladatát. A közjegyző az eljárást ugyanis kizárólag addig folytatja, amíg az ellenérdekű fél, aki ellen a meghagyás kibocsátását k érték, nem vitatja a követelést. Ellentmondás esetén a felek közötti jogvitát - csakúgy mint ma - a bíróság fogja eldönteni. A bírósági intézményrendszer egészét leterheli az éves szinten több mint 400 ezer fizetési meghagyásos eljárás, amelyek száma folya matosan emelkedő tendenciát mutat. Ez a leterheltség az eljárások elhúzódását eredményezi, melynek egyik igen káros hatása, hogy kisebb követelésekkel a jogosultak meg sem kísérlik az igényérvényesítést. Az új rendszerben az ügyintézési határidők betartásá hoz kapcsolódó egyértelmű és a közjegyző anyagi felelősségével alátámasztott felelősségi rendszer lesz, amelynek legfőbb biztosítéka az automatizált eljárás bevezetése. Mondhatjuk tehát, hogy olyanok számára is vonzóvá válik ez az eljárás, akik eddig azt a nnak lassúsága miatt nem vették igénybe. Egy példával szemléltetve: jelenleg a fizetési meghagyás kibocsátásának határideje 15 nap, míg az új rendszerben, elektronikus benyújtás esetén 3 nap. Azonban míg a jelenlegi rendszerben a határidő mulasztása esetén a meghagyás nem kerül kibocsátásra, addig az automatizált eljárásnak köszönhetően a meghagyás automatikusan kibocsátásra kerül, természetesen a közjegyző szakmai és anyagi felelősséggel tartozik a kibocsátott meghagyás jogszerűségéért. A bíróságok életébe n elérhető jelentős változás érzékeltetésére ugyancsak két számot említenék példaként. Míg a bíróságra éves szinten mintegy 400 ezer fizetési meghagyásos eljárás érkezik, addig az érkező peres ügyek száma a helyi bíróságokon csak mintegy 150 ezer. Azt gond olom, ezek az
