Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 4 (207. szám) - A 2009. április 18-án, a budai Várban megtartott neonáci rendezvénnyel kapcsolatos rendőri intézkedések szakszerűségét és jogszerűségét vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
2041 már akkor is feloszlathat, sőt köteles feloszlatni egy rendezvényt, amikor még nem valósult meg bűncselekmény, de m égis mások jogait és szabadságát sérti a rendezvény. Jó lenne, ha ezt közösen megpróbálnánk értelmezni, és közösen ezt az értelmezést megpróbálnánk számon kérni a rendőrségen, ugyanis a rendőrség valóban úgy értelmezi, ahogyan ön mondja. Ő úgy értelmezi, h ogy ha nem valósult meg bűncselekmény, vagy ha pusztán a közösség elleni izgatás bizonytalan tényállása látszik megvalósulni, akkor a rendőrség nem avatkozik közbe. De nem ez a gyülekezési törvény szabálya, nem ezt írja elő a gyülekezési törvény. Nem érdem es persze ezt a vitát lefolytatnunk, mert majd a vizsgálóbizottságban kellene lefolytatnunk ezt a vitát, csak szeretném, ha abban legalább jogászok között nem lenne különbség, hogy hogyan értelmezzük a gyülekezési törvénynek ezt a rendelkezését: nem kell h ozzá megtörténnie a bűncselekménynek, még csak a közösség elleni izgatásnak sem kell megtörténnie. Kétségtelen, eléggé bizonytalan megfogalmazásnak tűnik az, hogy mások jogát vagy szabadságát sérti a gyülekezés, a rendezvény, de nem a bűncselekmény kategór iájával állunk szemben, vagy nem büntetőjogilag értékelt magatartással állunk szemben. Igen, én arra biztatnám a rendőrséget, hogy egyszer vigye bíróság elé ezt a feloszlatást, nem pusztán próbából, hanem azért, hogy végezze a dolgát a rendőrség, nézzük me g, hogy a jogalkalmazó szervek hogyan értelmezik ezt a rendelkezést. Bízom benne, hogy a bíróság is úgy értelmezi, hogy nem kell bűncselekménynek megvalósulnia, nem kell már bekövetkeznie, mert valószínűleg az egykori jogalkotónak az volt a szándéka, hogy nem szükséges már megtörténnie egy bűncselekménynek ahhoz, hogy a rendőrség közbeavatkozzon. Eléggé rossz helyzetben lennénk, ha a rendőrségnek csak reagálni lenne joga egy bűncselekményre, és nem lenne joga megakadályozni bizonyos jelekből, és itt nem fel tétlenül verbális cselekményekre kell gondolni, hanem mások jogait és szabadságát ezerféle módon sértheti egy gyülekezés, egy rendezvény, nem feltétlenül csak a verbalitással, az ott elhangzott nyilatkozatokkal. Összefoglalva tehát - amit mondok, persze eg y politikai értékelés lesz, és elismerem, hogy ez mindjárt egy újabb politikai vitát válthatna ki , mi azt tapasztaljuk, hogy a jelenlegi kormány vagy a jelenlegi és az elődkormánya folyamatosan azt teszi, hogy a törvényhozásra és a törvények hiányosságár a mutogat, amikor hatékonyan kellene fellépni az ilyen ügyekben. Ezzel persze nem tesz mást, mint megpróbálja elhárítani magáról a felelősséget, holott nemcsak mi mondjuk, hanem számos jogvédő szervezet is mondja, hogy a jogalkalmazásban is van bőven hiány osság, a jogalkalmazás sem használja ki a jogszabályok adta lehetőséget, és a jogalkalmazást kellene először megváltoztatni, és csak azután lehet a törvények módosításán gondolkodni, ha már a jogalkalmazást a törvények értelméhez hozzáigazítjuk. Ebben pers ze, a jogalkalmazásban nekünk mint törvényhozóknak nehéz dolgunk van, hiszen közvetlen ráhatásunk nincsen a jogalkalmazásra - és egyébként ez így helyes , de például a rendőrség magatartására van a kormánynak ráhatása, és a kormánynak felelőssége is van a bban, hogy a rendőrség magatartását befolyásolja. Úgyhogy nem érdemes ideoda passzolgatnunk ezt a labdát. A kormányoldal passzolgatja a labdát az ellenzéknek, és rámutat az ellenzékre, hogy miért nem módosítja a kétharmados törvényeket, vagy miért nem mód osítja az alkotmányt. Mi pedig azt mondjuk, hogy a rendőrség vagy a kormány nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a törvény adta keretek között fellépjen az ilyen rendezvényekkel szemben. Mindenki tegye a dolgát, a törvényhozás is tegye a dolgát, és a végrehajtó hatalom is tegye a dolgát! A végrehajtó hatalom igenis alkalmazza a jogszabályokat, a törvényhozás meg gondolkodjon el azon, hogy ha a jogalkalmazás elégtelen volt, és nem képes a jogalkalmazás elejét venni az ilyen rendezvényeknek, pontosabban az ilyen jelenségeknek, akkor mit kell tennie a törvényhozásnak. (20.50) De szerintem a helyes sorrend az, hogy először a jogalkalmazást kell megvizsgálni, és a jogalkalmazás hiányosságait kell feltárni - ha vannak ilyen hiányosságok , és csak ezután kel l törvényeket módosítani. Az mindenképpen egy feje tetejére állított világ, ahol az MSZP egy ilyen
