Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 4 (207. szám) - A 2009. április 18-án, a budai Várban megtartott neonáci rendezvénnyel kapcsolatos rendőri intézkedések szakszerűségét és jogszerűségét vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
2040 frakciónk nevében. Egyfelől azért, amiről Bárándy képviselőtársam az előbb beszélt, a bizottság összetét ele okán, hiszen az előbbi vizsgálóbizottság, az általam kezdeményezett vizsgálóbizottság összetételénél már szóba került, hogy hogyan értelmezzük a bizottság összetételét paritásos alapon. Itt magam is azt tudom bejelenteni, hogy indokoltnak tartjuk a ben yújtott határozati javaslat ezen pontjának, az 5. pontjának a módosítását, mert a paritásos összetételről éppen az ellenzékikormánypárti megosztottság mentén másképp gondolkodunk, mint a képviselőtársam. A másik ok, amiért szót kérek, az az, hogy egyfelől kifejezésre juttassam, hogy támogatjuk a vizsgálóbizottság felállítását. Valóban ennek az ügynek a kapcsán érdemes néhány alapkérdést tisztázni, még akkor is, ha nem gondolnám, hogy ezzel meg is oldjuk az alapvető problémákat. Ebben a vitában is, ami idái g zajlott, azért néhány kérdés az asztalra került. Egyfelől örülök annak, hogy maga a határozati javaslat világossá teszi, hogy ami a budai Várban történt, nemcsak hogy megengedhetetlen cselekmény, nemcsak hogy elfogadhatatlan, hanem egyben a címében minős íti is az előterjesztő, neonáci rendezvénynek nevezi nagyon helyesen mindazt, ami a budai Várban történt. Örülök annak is, hogy a holokauszttagadás ügyében nyilvánvalóvá tette az álláspontját a Fidesz a közönség azon része számára is, amelyik esetleg zavar ban volt, hogy hogyan gondolkodik ezzel a jelenséggel kapcsolatosan a Fiatal Demokraták Szövetsége. Ugyanakkor az egy alapkérdés, amire keresni kell a választ - és itt lehet, hogy van véleménykülönbség közöttünk , hogy a különböző, ilyen típusú megnyilván ulások büntetőjogi megítélése hogyan is néz ki. Egyfelől szólni kell arról, hogy Magyarországon az elmúlt években nem egy olyan eseményre került sor köztereinken, amelyek joggal váltottak ki megütközést, megbotránkozást a közönség, a magyar választópolgáro k közönségének jó részéből, és ezekre a megbotránkoztató jelenségekre, adott esetben durva jelenségekre nem volt egyértelmű a rendőrség reakciója. Nagyon sok esetben fölmerült utólag, hogy helyesen alkalmazzae a jogot a rendőrség, vagy adott esetben tesze megfelelő válaszlépéseket, intézkedéseket az ügyészség. Nos, azt gondoljuk, hogy a jogalkalmazás ezekben az esetekben mindig az egyik legkényesebb kérdés. Ebben az ügyben is, ami a budai Várban történt, a jogalkalmazás tekintetében azt gondoljuk, hogy le tt volna dolga a rendőrségnek, de állunk elébe annak, hogy egy bizottság, egy vizsgálóbizottság lefolytassa azt a vitát, ahol is ezeket a kérdéseket megfelelő szakmai megalapozottsággal körbe lehet járni. Tehát indokoltnak tartjuk a kérdés vizsgálatát, és indokoltnak tartjuk, hogy egy vizsgálóbizottság felálljon ebben a kérdéskörben. Köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, Fidesz. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Azért kértem ismét szót a vitában, mert egy nagyon fontos dologra szeretnék rámutatni, amire azt gondoltam, hogy az előző felszólalásomban rámutattam. Szeretném Bárándy Gergelynek is a figyelmét felhívni arra, hogy a gyülekezési törvény azon tilalmá nak, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, bűncselekményre felhívást, vagy mások jogainak és szabadságának a sérelmével nem járhat, ennek a rendelkezésnek a helyes értelmezése az, hogy nem szükséges bűncselekmény törvényi tén yállását kimeríteni ahhoz, hogy a rendőrségnek ez a kötelezettsége életbe lépjen. Ez egy lényeges különbség ahhoz képest, amiről önök évek óta beszélnek, hogy büntető törvénykönyvben kellene esetleg büntetni az egyébként szélsőséges nézetek hangoztatását v agy kifejezetten emberi méltóságot sértő nézetek hangoztatását. Tehát arra felhívnám a figyelmet, hogy nem így szól a gyülekezési törvény. Nem tudom, miért szól így a gyülekezési törvény - ez egy elég régi szabálya a gyülekezési jognak, az 1989. évi III. t örvény, ha jól emlékszem, tehát egy '89es törvényről van szó , de egy biztos, hogy a törvényalkotónak az volt a szándéka, hogy a rendőrség
