Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 4 (207. szám) - A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PÜSKI ANDRÁS (Fidesz):
2021 A kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. A törvényjavaslatot T/9257. sorszámon, a bizottsági ajánlást pedig T/9257/13. sorszámokon megkapták és megismerhették. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Püski András képviselő úrnak, Fidesz, aki írásban előre jelentkezett, 15 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. PÜSKI ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Lényegében az elmúlt héten az általános vita során, azt hiszem, nagyon sok mindent megbeszéltünk ezzel a törvénnyel kapcsolatosan, azonban úgy gondolom, hogy néhány dologra oda kell figyelni, hiszen ez egy valóban nagyon fontos törvény. Nagyon fontos, mert ha belegondolunk, akkor ez ma Magyarországon mintegy négymillió gépjárműtulajdonost érint direkt módon, közvetlenül a számukra írunk elő fizetési kötelezettségeket s külö nböző előírásokat, és gyakorlatilag mindenki, aki ma Magyarországon él és létezik, érintett e törvény által indirekt módon, hiszen bárki bármikor lehet vétlen félként egy baleset áldozata. Indokolja továbbá az is, hogy az utóbbi időben a Pénzügyi Szervezet ek Állami Felügyeleténél írásban bejelentett panaszok száma elég jelentősen nőtt, az elmúlt években 29 százalékkal emelkedett, és ezen panaszok mintegy 64 százaléka a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás területéről származott. Itt is valószínűsíthető, h ogy a panaszok többségét a kárrendezés és a kárrendezéssel kapcsolatos eljárások indukálták. A törvényalkotásnál - ezt már elmondtam az elmúlt héten is - a törvényalkotót egy alapvetően jó szándék motiválta, gyakorlatilag fontos és hasznos dolgokat tartalm az a törvényjavaslat, de hiányos, nagyon sok mindenre nem terjed ki. Gyakorlatilag azt lehetne erre mondani, hogy az benne a rossz, ami nincs benne, tehát az a hibája, ami nincs benne, mert néhány nagyon lényeges dolgot nem tartalmaz és nem szabályoz, ami úgy érezzük, hogy alapvető lett volna a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás területén. (19.20) Nézzük a legfontosabbakat röviden! A mai gyakorlat szerint az ügyfelek választásánál, a biztosító választásánál egyetlenegy szempont jön figyelembe, csak az, hogy melyik a legolcsóbb biztosítás. Tehát sem a szolgáltatás, sem a kárrendezés minőségi, sem más mutatói nem kerülnek figyelembevételre, hiszen a jelenlegi szabályozás szerint a károsult ügyfélnek kell megküzdenie a károkozó biztosítójával, annak a kárre ndezési és ügyviteli folyamataival. Tehát a károkozó és a károsult biztosítása itt kettéválik. Éppen ezért az tapasztalható, aminek nagyon gyakran hátrányos következményeit láthatjuk a szakmában, hogy csak a legolcsóbb biztosítás számít, a többi szempont e bben az esetben, mivel indirekt biztosításról van szó, felelősségbiztosításról van szó, nem számít. Éppen ezért hiányoltuk a törvényből az úgynevezett direkt kárrendezés megfogalmazását, hiszen ez lett volna az az egyik megoldás, amelyet bevezetve az ügyfe lek és a négymillió gépjárműtulajdonos a biztosítóválasztásnál figyelembe vették volna nemcsak az árat, hanem a szolgáltató minőségét is. Azt, hogy az a biztosító rendelkezike kárrendezési irodával, el tudjae látni azokat a feladatokat, amit a szerződés ben vállalt, illetve a törvény előír, megfelelő adminisztratív háttérrel rendelkezike, időben megkapjae a szükséges nyomtatványokat, csekkeket, kötvényeket, és még sok minden ilyen szolgáltatásminőségi elvárást lehetne mondani. Sajnos erről szó sincs ebb en a törvénytervezetben.