Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 4 (207. szám) - A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZABADOS JÓZSEF (MSZP):
2022 Pozitív viszont az év végi kampány eltörlésére irányuló szándék. Úgy gondoljuk, hogy ez mindenképp erősíteni fogja az ügyviteli és egyéb folyamatok minőségét, hiszen a jelenlegi, az eddigi szabályozásban mindig csak november 30áig lehetett felmondani, és volt egy hónap az új biztosítási szerződések megkötésére. Azt mindannyian tudjuk, hogy a biztosítási díjak transzparenciája enyhén szólva hagy kívánnivalót maga után, hiszen olyan bonyolult rendszerek vannak ma már, amiben még szak embereknek is nagyon nehéz eligazodni, hisz más a díj a vidékinek, a budapestinek, a piros kocsival, a fehér autóval rendelkezőnek, fiatalnak, idősebbnek, hölgynek vagy férfinak; tehát nem elég transzparensek a díjak, és abban az időszakban kellett dönteni . Így aztán előfordultak ilyen kampány jellegű megmozdulások, aminek bizony gyakran az ügyfelek hátrányát érezték. Sajnálatos módon nem látjuk ebben a törvényben az új biztosítók piacra lépésének a feltételeit, illetve ezen feltételek megteremtésére vonatk ozó valamilyen szabályt. Hiszen a jelenlegi hatályos törvények szerint, amennyiben ezt biztosítótársaság, részvénytársaság, egyesület vagy más jogi formáció megkapja a felügyelettől a működési engedélyt, akkor megfelelő módon elkezdheti ezt a biztosítást m űvelni. Azonban sehol semmilyen előírás nincs arra vonatkozóan, hogy ha károk keletkeznek, akkor erre valamilyen minőségi elvárásokat megfogalmaznánk a biztosítótársaságokkal szemben, ami, úgy érzem, hogy megint ügyfélvédelmi, fogyasztóvédelmi szempontokbó l fontos lehetne. Fontosnak tartom megemlíteni azt, hogy nem találtuk benne a piaci biztosítói csődhelyzetre való megoldást. Sajnálatos, hogy ezt kell mondani, mert gyakorlatilag nem is tudom, hogy Magyarországon emberemlékezet óta volte ilyen helyzet, ho gy biztosító nem tudott eleget tenni a kárkifizetési kötelezettségének. Tavaly a MÁV Általános Biztosítóval kapcsolatosan sajnos láttuk, hogy előfordult ilyen. Megtörtént az, hogy több törvény, illetve kormányrendelet által kötelezett emberek, akiket kötel eztünk rá, hogy biztosítási szerződést kössenek, fizessenek, mégsem kaphattak kártérítést a biztosítótól, mivel az csődhelyzetbe került. Ez nagyon fontos, hisz nem engedhetjük meg, azt hiszem, hogy az, ami akkor történt, megismétlődjön, és a szabályos kárr endezések és kártérítések helyett valós alternatívát jelentsen ügyfelek ezrei vagy tízezrei számára az, hogy kénytelenek bírósághoz fordulni, és polgári peres eljárásokat kezdeményezni. Úgy gondolom, hogy összességében tetten érhető a törvényben a jó szánd ék, a pozitív hozzáállás. Sajnos hiányosságokat tartalmaz. Próbáltunk elsősorban olyan módosító indítványokat benyújtani, amelyek fogyasztóvédelmi, ügyfélvédelmi szempontból kerültek megfogalmazásra, hiszen úgy gondoltuk, hogy mindenképp lényeges az, hogy a mintegy négymillió gépjárműtulajdonos érdekeit megfelelően képviseljük. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, támogassák majd ezeket a módosító indítványainkat. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, P üski képviselő úr. Két percre megadom a szót Szabados József képviselő úrnak, MSZP. SZABADOS JÓZSEF (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Püski képviselő úr által elmondottak egyikére szeretnék reagálni, a tekintetben, amikor arról szól, hogy a biztosítók piacra lépésének feltételeit nem szabályozza a törvényjavaslat. Szeretném itt megjegyezni, hogy nagyon fontos, hogy a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény egyértelműen szabályozza a piacra lépés feltételeit, és ne felej tsük el, hogy a biztosítási piacon nemcsak kötelező gépjárműbiztosítás van, hanem nagyon sok módozat van még, amelyet egyébként a biztosítási törvény szabályoz. Szabályozza az alapítás feltételeit, szabályozza a biztonsági tőke, szavatoló tőke, a biztonsá gi tartalék képzésének a feltételeit, és természetesen szabályozza a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének is a tevékenységét.
