Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 4 (207. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény betétbiztosítást érintő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz):
2019 megtörténhetnek, s ezt a felügyelet gyakorlatilag folyamatosan köteles ellenőrizni. Ez egy rendkívül fontos kérdés, valóban a kifizetések előreho zatalát és gyorsítását fogja szolgálni. Ez nyilván nem kis költséget fog jelenteni a pénzintézetek esetében, hogy egy ilyen rendszert működtessenek és létrehozzanak, de úgy gondolom, a betétesek védelme érdekében és annak érdekében, hogy egy átlátható, jól működő rendszer legyen, ez elengedhetetlen, tehát ez mindenképpen üdvözlendő és üdvözölni is kell. Egykét apróságra azért mégiscsak szeretném felhívni az államtitkár úr és tisztelt képviselőtársaim figyelmét a törvényjavaslattal kapcsolatban. Az egyik az ominózus 50 ezer eurós határ. Amikor a forint igen látványos gyengülésnek indult a Gyurcsány Ferenc vezette kormány tevékenysége kapcsán, és ez még folytatódott jó ideig, a 310 forintos euróárfolyamot is elérte, ez most valamennyivel kedvezőbb a forintra tekintettel, de azért még így is elég gyengének tekinthető a 286 forint körüli összeg vonatkozásában. De gondoljunk abba bele, hogy talán lesznek majd olyan idők is - bízom benne, hogy lesznek ilyen idők , amikor ennél sokkal erősebb forintunk lehet, és a kkor nem 286 és 300 forintról, hanem 250ről vagy 220ról, 230ról beszélünk, abban az esetben ez az 50 ezer euró gyakorlatilag a jelenlegi 13 millió forintos betétbiztosítási összegnél is kevesebb lesz. (19.10) Tehát gyakorlatilag egy visszalépés következ het be, amely, úgy gondolom, nem a betétesek érdekében fog történni. Egyfajta árfolyamváltozás, ahogy államtitkár úr fogalmazott, épp a volatilitás kiküszöbölése miatt kerül be ez az 50 ezer eurós határ, de épp a volatilitás miatt, ha így tekintjük, rossza bbul járhatnak a betétesek e tekintetben, hiszen könnyen kiszámolható egy egyszerű szorzás eredményeként, hogy ha már 250 forintról van szó, akkor már a 13 millió forintos betétbiztosítási határ alatt vagyunk. Ennek kiküszöbölése érdekében, úgy gondolom, h ogy szerencsés lenne fönntartani továbbra is a 13 millió forintos betétbiztosítási határt, nyilván azt is figyelembe véve, hogy az 50 ezer eurós határt is célszerű megtartani, és nyilván a kettő közül mindig azt kell alkalmazni, amely a betétes számára ked vezőbb. Ennek érdekében módosító javaslatot is nyújtottam be a mai nap folyamán, hogy ezt a kérdést kezeljük. Én bízom benne, hogy foganatja lesz, és úgy tekintetnek rá, mint amely valóban a betétesek érdekét fogja szolgálni. A másik kérdés pedig, ami fölm erül, a devizabetétek kérdése. Az szerepel a törvényjavaslatban, hogy amennyiben valaki devizabetéttel rendelkezett, és mondjuk, a Betétbiztosítási Alapnak be kell szállni úgymond a betétbiztosítás kapcsán, mert a bank nem tud helytállni, ebben az esetben forintban történik a folyósítás a devizabetétesnek. Persze ez érthető, hiszen a Betétbiztosítási Alapnak alapvetően forintban vannak a pénzeszközei, ezért próbál forintban teljesíteni. Viszont, aki devizabetétes volt, és devizabetétet helyezett el, az nyil ván azért helyezte el, mert neki úgy származtak a bevételei, olyan relációkból, ami számára devizabevételt jelentett, és nyilván megfelelő érdek miatt, saját érdekéből kifolyólag nem forintban helyezte el a megtakarítását, mert akkor abban is elhelyezhette volna. Tehát úgy gondolom, gondolkodni kell azon, hogy hogyan álljon helyt ilyen esetben a Betétbiztosítási Alap devizabetétre vonatkozóan, ha már valaki devizabetétben helyezett el megtakarítást. Úgy gondolom, hogy Magyarországnak érdeke, hogy devizabeté tesek legyenek, devizabetétek álljanak rendelkezésre megtakarítások formájában is, ezért fontos az, hogy ilyen védelmet is nyújtsunk ezen megtakarításoknak, ezen megtakarítási aktoroknak, mert ez az ország érdeke. Ezért el kell gondolkodni azon - ezért is nyújtottam be egy másik módosító javaslatot , hogy hogyan lehet adott esetben devizabetéteket is devizabetétként visszafizetni, ha erről szó van, mert úgy hiszem, hogy ez is szolgálná, szolgálja az ország és a betétesek védelmét. Egyetlenegy kérdés merült még föl a törvényjavaslat kapcsán, ez pedig a hatálybalépéssel kapcsolatos. Miért veszíti ez a törvény 2010. szeptember 30án a hatályát? Ez egy számomra nem igazán érthető kérdés, remélem, államtitkár úr tud erre választ adni. Mert ha bevezetjük ezt a sz abályozást - vélhetőleg, én úgy gondolom, az EUirányelv sem 2010. szeptember 30áról szól , akkor amíg a törvényalkotó másképp nem gondolja, ennek így kell maradnia vagy így kell lennie.
