Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 4 (207. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény betétbiztosítást érintő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz):
2018 bizottság 14 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül támogatta a törvényjavaslat elfogadását. Nagy vita a bizottsági ülésen nem bontakozott ki, azonban megfogalmazódott három fontos dolog. A törvényjavaslat egyrészt, ahogyan az államtitkár úr is elmondta az expozéjában, jogharmonizációs célú. Másodszor: a törvényjavaslat célja a betétesek védelmének és a betétesek biztonságának a növelése. A betétesek korábban megállapított 13 millió forintos kártalanítási összegét 50 ezer euróban állapítja meg a törvényjavaslat, ami gyakorlatilag nem emelkedést, hanem biztonságot, az euró árfolyamának változásához való igazodást jelent. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a kifizetés forintban történik, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyam alapján kerül átszámításra. A kártérítés összegét összevontan kell érteni, hitelintézetenként és személyenként. A törvényjavaslat a kártalanítás folyamatának gyorsítása érdekében pontosítja a kamatszámít ás módját, amely szerint az alap a szerződés szerinti kamatlábat téríti meg a kártalanítás kezdő időpontjáig. A törvényjavaslat szabályozza a hitelintézet és a betétes közötti lejárt tartozás beszámításának szabályait. Az ügyfél követelésé t az alappal szemben korrigálni kell a fennálló tartozással. A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek valamennyi befagyott követelését össze kell számítani. A törvényjavaslat a hitelintézetekre is kötelezettségeket állapít meg, amely szer int a hitelintézet a kártalanítás megállapításához köteles az alap részére naprakészen biztosítani a betétesekre és a betétekre vonatkozó nyilvántartásokat. Tisztelt Országgyűlés! Összességében tehát a bizottság a betétesek védelmének, biztonságának fokozá sát fontosnak tartja, ezért a törvényjavaslat elfogadását javasolja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Szabados József képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Dancsó Józsefnek, Fidesz, aki írá sban előre jelentkezett 15 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amely a betétesek biztonsága érdekében elsődleges és rendkívül fontos. Akkor is mondom ezt, hogy legutóbb éppen ősszel foglalkoztunk ezzel a törvénnyel, amikor 13 millió forintban határoztuk meg a betétbiztosítás összegét pénzintézetre, illetve betétesre vonatkoztatva, ezen túlmenően pedig egy fontos elem szerepelt akkor, hogy a kormány garanciát vállalt az ezen felüli betétek valamennyi összegének a kifizetésére. Persze, akkor már ezt nyilván tudni lehetett, hogy ez csak egyfajta idegnyugtató vagy PRfogás, hiszen nincs olyan kormány, nincs olyan állam, amely gyakorlatilag ekkora összeget ki tudna fizetni az államcsőd veszélye, államcsőd nélkül. De nem is ez a dolog lényege igazán, hanem az, ami most van előttünk, és e tekintetben azt hiszem, hosszúhosszú hónapok után - bár mindig el szoktuk mondani, talán a leggyakrabban módosított törvény a hitelintézetekről szóló törvény - egy viszonylag jól előkészített törvény került a parlament asztalára, nem úgy, mint az elmúlt hónapokban hevenyészve benyújtott javaslatok, amikor a javaslat beny újtása után kellett szakmai egyeztetéseket folytatni, gyakran olyan nézeteket is ütköztetve, amelyek szöges ellentétben álltak egymással. Most úgy látom, ezen törvényjavaslat esetében a szakmával is a megfelelő egyeztetések lefolytak, illetve nyilván egy E Us irányelv alkalmazásáról van szó, ennek is alapvetően rendben megtörtént a megfelelő előkészítése. Nagyon fontosnak tartom kiemelni azt, hogy gyakorlatilag jelentős változás az, hogy a pénzintézeteknek ezentúl olyan adekvát, megfelelő rendszert kell műk ödtetniük, amely a betétbiztosító felé, tehát az alap felé kellő garanciát jelent, ennek alapján a kifizetések
