Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - A társadalmi szervezetek működését segítő jogszabályi háttér kialakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP):
193 szempontjából egy jelentős előrelépés volt, és ebben a ciklusban is azért önmagában az, hogy az NCAtörvényt és az 1 százalékos törvényt zömmel civil szervezetek igényeinek megfelelő módon, bár a z igényeket nem teljes mértékben kielégítve és sokak által vitatott módon módosítottuk, de mégiscsak előrelépés történt ezeken a területeken is. Tehát én azt hiszem, hogy sem a szocialista frakciót, sem a szocialistaszabad demokrata kormányokat nem érheti az a vád, hogy ne tettek volna az eddigiekben is sokat a civil szervezetek működését meghatározó jogszabályi környezet javításáért. Ezért is volt teljesen egyértelmű számunkra, hogy Pettkó úr határozati javaslatát megszavazzuk, mármint azt, hogy a plenári s ülés elé kerüljön, azzal együtt, hogy van benne néhány olyan pont, amivel ebben a megfogalmazásban nem értünk egyet. De azért is gondoltuk, hogy nagyon jó, hogy idekerül az Országgyűlés elé, mert van kettő olyan pontja, amely olyan jogszabály előkészítés ére tesz indítványt, amelyek már gyakorlatilag az előkészítés utolsó fázisában vannak. Tehát én sommásan azzal szeretném - most már rátérve a szövegre - kezdeni, hogy a határozati javaslatot mi módosításokkal elfogadhatónak tartjuk, és azt fogjuk javasolni az Országgyűlésnek, hogy fogadjuk el, még azzal együtt is, ha mindannyian tudjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ilyen határozati javaslatok hatásfoka többnyire jelképes. Tehát arra jó, abban segít, hogy lehet rá hivatkozni, és rendszeresen számon leh et kérni úgymond a végrehajtását, de ha utána nem veszünk részt ugyanúgy az előkészítő munkában, mint ahogy eddig is tettük, és nem kérjük ugyanúgy, mint ahogy eddig is tettük, a civil szervezetek - akik nélkül nem nagyon illik jogszabályokat létrehozni - támogatását is ezeknek a jogszabályoknak a megalkotásához, akkor ez nem lesz eredményes. Ennyit gondoltam általánosságban elmondani. Néhány szót az egyes pontokról, és hadd jöjjek visszafelé, mármint az utolsótól az első felé haladva! Legutóbb hangzott el az önkéntes tevékenységgel kapcsolatos javaslat. Én ezzel kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy ha jól emlékszem, 2005ben fogadtuk el a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényt, hosszúhosszú előkészítő munka, egyébként civil előkészítő munka, majd egy jelentős kormányzati átprofilírozás után, és akkor azért ez egy nagyon jelentős előrelépés volt ezen a területen. Ugyanakkor, ha őszinték vagyunk, azóta nem igazán néztünk rá mi, szakpolitikusok, hogy mi is történt azóta, hogyan érvényesül ez a tö rvény a gyakorlatban. Tehát én most ebben a kérdéskörben inkább azt gondolnám feladatunknak - és ezt inkább magunknak, mármint a parlamentnek, illetőleg a szakbizottságnak , hogy kérjünk egy tájékoztatást, képet arról, hogy hogyan is valósult meg ez a tör vény és ez a rendszer a gyakorlatban, és utána kezdjünk el csak gondolkodni azon, hogy miként módosítanánk. Arról a kérdésről pedig, hogy hogyan lehetne díjazni mégis az önkénteseket, én hosszabb és alaposabb vitát javasolnék, különös tekintettel arra a ga zdasági helyzetre, ami ma Magyarországon van. Ugyanis az sose volt célunk, és arra mindig figyelemmel voltunk, hogy még véletlenül se ártsunk akkor, amikor használni szeretnénk, tehát amikor nagy a munkanélküliség, az önkéntesség bármilyen díjazása csábíth at bizonyos munkaelkerülési vagy nem is munkaelkerülési, hanem fizetéselkerülési formákra, és azt hiszem, ezt nagyon alaposan meg kell gondolnunk. Ez a jogszabálykezdeményezési kérdés is, úgy vélem, hogy még alaposabb megfontolást igényel. Mit jelent az, hogy jogszabálykezdeményezés? Azt hiszem, ezt kellene mindenekelőtt egymás között tisztáznunk, és akkor lehet egészen pontosan megfogalmazni, mert jogszabályjavaslatot, például törvényjavaslatot benyújtani Magyarországon az alkotmány szövege szerint lehet . Tehát én ezt egy jó kezdeményezésnek tartom, de nem biztos, hogy törvényjavaslatot lehetne ebből a kezdeményezésből készíteni. Könnyen lehet, hogy a jelenlegi jogszabályok alkalmazása, megtartása mellett egy olyan parlamenti gyakorlat kialakítása kellene - Pettkó úr is említette a civil irodát , ami ebben segítségünkre lehetne. Az a bizonyos közhiteles nyilvántartás, illetve az alvó szervezetek kérdésére 2002 óta, amióta én civil szervezetekkel foglalkozom, napirenden van. Én is nagyon fontosnak tartom. Én ma úgy tudom, hogy minekutána a Ptk.módosítás napirenden van, a Ptk.módosítás érinti a társadalmi szervezetek
