Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Mandur László): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
1917 korhatáremelést, például a fizetésekhez viszonyít ott induló nyugdíjak kérdését, évtizedek múlva sem fognak nagyságrendekkel több pénzt fordítani a nyugdíjak finanszírozására, mint amennyivel most finanszírozzák a nyugdíjakat GDParányosan. A keleteurópai országoknak, amelyek velünk együtt csatlakoztak, minimális különbséggel, de a jövőben többet kell fordítaniuk nyugdíjfinanszírozásra. Ha mi nem hozunk intézkedéseket, ez a 10,8 százalékos GDParányos nyugdíjfinanszírozás 203040 év távlatában akár 17 százalékra is felmehet Magyarországon. Tehát senki nem kívánhatja azt, hogy minden maradjon úgy, mint ahogyan most van, mert egyébként finanszírozhatatlan a rendszer, mert a GDPből nem tudunk 17 százalékot finanszírozni a nyugdíjakra. Kedves Képviselőtársaim! Vidorné Szabó Györgyi képviselő asszony mondta , ő büszke arra, hogy hat éven keresztül tudtunk 13. havi nyugdíjat fizetni. Igen, lehet, joggal lehet büszke rá, hogy akkor, abban a helyzetben megtehettük azt, hogy van többletjuttatás. Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Senkitől egyetlenegy fillér nyugdíjjuttatás nem kerül elvételre ezekkel az intézkedésekkel, senkinek nem mondtuk, hogy a nyugdíjából adjon vissza 10 százalékot. Nincs ilyen előterjesztés, nincs olyan előterjesztés, hogy nem lesz 12. havi nyugdíj. Csak a többletjuttatásokat ne m fogjuk tudni finanszírozni a megváltozott pénzügyi helyzetben, erről van szó, és a kormánynak gyors intézkedéseket kellett hoznia. Szeretném elmondani, többen említették itt a mindenkori januári nyugdíjintézkedéseket, tehát azt, hogy mennyivel emelkednek és milyen metodika szerint a januári nyugdíjak. Kedves Barátaim! A múlt évben az ellenzék vezéralakja azt mondta, hogy ha kormányra kerülnek, akkor inflációkövetővé teszik a nyugdíjakat. Ő úgy fogalmazott akkor, hogy megőrizzük a nyugdíjak reálpozícióit v agy értékállóságát. Amit a szocialisták ajánlanak, az ettől jobb. A szocialisták azt ajánlják, hogy minden olyan esetben, amikor alacsony a gazdaság növekedése, az infláció mértékével akkor is növekedni fognak a nyugdíjak, és ha a gazdaság jobb állapotba k erül, akkor a jobb állapotot egyébként lekövető bérekhez igazítottan elmozdul az indexálás mértéke, és amikor pörög a gazdaság, és jól megy az országnak, akkor vissza is térhetünk a svájci indexálásra. Ez sokkal jobb ajánlat annál, mint amit a Fidesz tett a múlt évben, mert legalább annak a lehetőségét megteremti, hogy amikor jól megy a gazdaság, akkor a gazdaság produktumából a nyugdíjasok is részesedhetnek. Akkor nézzük a tételes javaslatunkat, a 2009. évi nyugdíjkorrekció kérdését! Kedves barátaim, ötha t évvel ezelőtt éppen én voltam a törvény egyik előterjesztője, sőt kezdeményezője, de akkor más volt a gazdasági helyzet. Annak a nyugdíjkorrekciónak nem az volt a rendeltetése, hogy általában emelje a nyugdíjszínvonalat, hanem az volt a rendeltetése, hog y a nyugdíjrendszeren belüli igazságtalanságokat korrigáljuk. Többféle igazságtalanság volt a nyugdíjrendszerben. Ilyen volt az értékvesztett nyugdíjak ügye, a rendszerváltás előtt megállapított nyugdíjak kérdése. Ugyanis ott arról volt szó, hogy az idő el őrehaladtával elértéktelenedett nagyon sok embernek, közel 700 ezer embernek - akik hála istennek, jó egészségnek örvendtek - a nyugdíja, arra kellett egy intézkedést hozni. Ez volt az 1997. december 31e előtt megállapított nyugdíjak korrekciója. A másik nagy csomag volt a rossz évben megállapított nyugdíj, ezt a nyugdíjasszlengben így említjük. Ez az 1991. január 1je és 1996. december 31e között megállapított nyugdíj. Azt is láttuk, hogy itt olyan sok érintett van, és olyan sok pénzre lenne szükség, hog y nem is tudjuk egy ütemben megvalósítani. Ez volt az 1991. január 1je és 1996. december 31e közötti nyugdíjak emelése, és második lépésben lett volna 2009ben az 1992. január 1je és 1995. december 31e között megállapított nyugdíjak második intézkedése , ez közel félmillió ember a 700 ezren belül, de tévedés ne essék, ezek az emberek a múlt évben már kaptak egy korrekciót, mert ők beleestek 1991 és 1996 közé, és ezen belül a 720 ezer főn belül van 490 ezer, akik 1992 és 1995 között mentek el. Nekik kelle tt hoznunk azt az intézkedést, hogy ebben az évben. (16.50)
