Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Mandur László): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
1918 Kedves Barátaim! Ez a közel félmillió ember a jövő év januárjában meg fogja kapni azt a járandóságát, amit egyébként ebben az évben kellett volna megkapni, tehát nem úszik el a korrekció. Annyi tü relmet kértünk csupán, hogy szeptember helyett januárban kerülhessen kifizetésre. Ezen túlmenően van még két olyan intézkedés, amiről döntenünk kellett ebben az indítványban, ez pedig a 19888990ben megállapított nyugdíjak. Ők nem jártak olyan rosszul, m int például az úgynevezett rossz években. Ott a rendes emelésen felüli 2 százalékos emelésre kerül sor, és van még egy intézkedés, amely erre az évre esett volna, az 1997. január 1je és 1998. december 31e között megállapított nyugdíjaknál a rendes január i emelésen felül lesz egy 4 százalékos emelés. Tehát ennyit kívántam mondani a korrekcióról. A korhatár kérdése: a korhatár ügyének azon túlmenően, hogy a nyugdíjrendszerben kiszámítható, tervezhető, és kellő felkészülési időt hagyva hozunk intézkedéseket, az is a rendeltetése, hogy a most alacsony korcentrumot húzza fölfelé. Nem önmagában az az érdem, hogy 65 év lesz a nyugdíjkorhatár, hanem jelenleg 58,6 év körül van a nyugállományba vonulás korcentruma - el kell hogy mondjam, a férfiaké magasabb egyébkén t, mint a nőké, a nyugállományba vonulás korcentruma, és ez egy átlag, ez az 58,6 év , ezt a korcentrumot közelítsük a jelenlegi 62 évhez, és majd a későbbiekben lehetőség szerint közelítsük majd a 65 évhez. Meg kell említenem azt is, hogy ha emlékeznek, itt ketten is ülnek azok közül, akik múltkor itt voltak az általános vitánál, és említettem azt a nagyon nagyszerű számtani példát, hogy a középső két korcsoportban hányan vannak, 1,6 millióan. Ékes képviselő úr bólogat, mert ő végigülte, illetve még az én összefoglalómat is hallotta. Említettem a 04, az 59 éves korcsoportban, hogy 970 ezer gyerek van. Ez akkor világosan látszik, hogy ha 202530 évvel ezeket a korcsoportokat odébb toljuk, akkor ezekből a csecsemőtől a 10 éves korig lévő két korcsoportoso k lesznek a középkorosztály, a középkorosztály pedig megy bele a nyugdíjrendszerbe. Természetesen mindig vannak veszteségek. Ha csak ebből a két korcsoportból megy 1,6 millió ember be a nyugdíjrendszerbe, de az ő helyükre még 1 millió sem jön, akkor azt hi szem, hogy nem nagyon kell azt magyarázni, hogy szükségünk van erre a korhatáremelésre. A 13. havi nyugdíj ügye. Ezt annyival rendezném el, hogy a múlt héten két tanácsülés volt: péntek délelőtt az Országos Érdekegyeztető Tanács, Herczog miniszter úr képvi selte a tárcát, illetve a kormányt, és délután miniszterelnök úr részvételével, kezdeményezésével az Országos Idősügyi Tanács; illetve ma is volt egyfajta szakmai egyeztetés az érintettek között. A társadalomnak az időseket képviselő része, kedves barátaim , megérti. Nem szeretik, világos, ki szereti azt, ha volt egy várománya és azt nem kapja meg, de pontosan látják, hogy az ország működőképességének fenntartása érdekében ezekre az intézkedésekre szükség van. Nem olyan - hogy mondjam - ködbe vésző annak a n yugdíjprémiumnak a bevezetése, ami felvetődött az Országos Idősügyi Tanács ülésén, ugyanis arról van szó, hogy abban az esetben, ha legalább 3,5 százalékos a gazdaság bővülése, és ez a növekedés 3,57,5 százalék közé esik, akkor arányosan minden évben egy és négy hét közötti nyugdíjprémium kifizetésére kerülhet sor. Természetesen ennek az a feltétele, hogy legalább 3,5 százalékot meghaladó mértékben bővüljön a gazdaság, akkor lehet érvényesíteni az első hetet a finanszírozásban. Az elején kitértem az indexá lás kérdésére, de nem fejeztem be, hogy ott mekkorák a mértékek. 34 százalékos gazdasági növekedés esetén 80 százalékban az inflációt, 20 százalékban a gazdaság bővülését rendszerint lekövető bérek figyelembevételével kerül megállapításra a januári nyugdí jemelés. Ha a GDP 45 százalék között bővül, akkor ez az arány 60 százalék infláció, 40 százalék bérkövető, és akkor, ha az 5 százalékot meghaladja a gazdasági növekedés, visszatérünk az úgynevezett svájci indexálási rendszerre, amely az 5050 százalékos a rányt képviseli a mindenkori januári nyugdíjmegállapításban. Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Nagyjábólegészéből ennyiben kívántam reflektálni az elhangzottakra. Nagy tisztelettel fogadtuk a módosító indítványokat, a módosító indítványokat a
