Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - Az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - HERÉNYI KÁROLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
1845 Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer szeretném hangsúlyozni: a gazdasági bizottság egyhangúlag támogatta min dkét indítványt, és ajánlja önöknek elfogadásra. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Herényi Károlynak, a foglalkoztatási bizottság előadójának. Parancsoljon! (10.30) HERÉNYI KÁROLY , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási bizottság a tegnapi, április 27i ülésnapján tárgyalta az Állami Sz ámvevőszék 2008. évi működéséről szóló jelentést és a költségvetési bizottság előterjesztését, a határozati javaslatot, és előrebocsátom, hogy ellenszavazat és tartózkodás nélkül a bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a beszámolót. Azonban a bizottsági vita során elhangzott néhány kritikus hang, de ez a kritikus hang vagy ezek a kritikus hangok nem az Állami Számvevőszék működését illették, hanem azok következménynélküliségét tették szóvá. Tulajdonképpen a feladatunk nem más, mint a törvénye k alapján, a hatályos törvények alapján ellenőrizni, hogy a törvényeknek megfelelően működike az Állami Számvevőszék. Jelentem, annak megfelelően, kiváló minőségben működik, ugyanúgy, ahogy eddig minden esztendőben tette ezt. Csak senki nem törődik azzal, senki nem foglalkozik azzal, hogy ezekben a jelentésekben megfogalmazott kritikák, állítások - még azt sem mondom, hogy kritikák, hanem állítások , tények milyen következményekkel járnak. Hogy mondandómat igazoljam, engedjék meg, hogy az összegzés első m ondatát idézzem: “Az Állami Számvevőszék tevékenységének kezdete óta beleütközik abba az alapvető problémába, amit az állami feladatok meghatározatlansága jelent.” Ha jól számolom, akkor itt már legalább két évtized eltelt, hiszen azóta kapjuk ezeket a jel entéseket, és ez azóta fönnálló és élő probléma. Aztán folytatom az idézeteket: “Az átlátható és következetes igazgatási működés, az elvi alapok tisztázásának és a szükséges döntéseknek a hiányában nem valósulhatott meg a feladatok és az ellátásukhoz szüks éges forrásoknak az összehangolása. A tervezés és a stratégiaalkotás, az előzetes és utólagos hatásvizsgálat szabályozási, szervezeti kereteinek megteremtése terén nem történt érdemi előrehaladás.” Aztán, ha továbbmegyünk, akkor számos ilyen megjegyzést, s zámos ilyen típusú és tartalmú mondatot találhatunk ebben a beszámolóban, de ha elővesszük a tavalyit, a tavalyelőttit, mindegyikben szerepelt ez. Államtitkár úr is annyit mondott, hogy egyetért a benne leírtakkal, a jelentésben foglaltakkal, de itt nem eg yetérteni kéne a leírtakkal, hanem valami aktivitást kifejteni annak irányában, hogy a következő évi beszámoló már szegényebb legyen ilyen típusú megállapításoktól. Ha a parlament normálisan működne és az ellenőrző funkcióját betöltené, akkor minden szakbi zottság, hiszen minden terület valamelyik szakbizottsághoz tartozik, felelősségre vonná a kormányzat vonatkozó apparátusát, annak irányítóját, hogy mindent megtette annak érdekében, hogy a következő esztendőben már ezekkel az állításokkal ne találjuk szem be magunkat. Ezzel azt akarom mondani, hogy nem az Állami Számvevőszék működésében van itt hiba, hanem a parlament szerepértelmezésében, hiszen egy igen komoly feladatáról és funkciójáról mond le, ez az ellenőrzés funkciója. Az Állami Számvevőszék abban se gít minket, hogy tudjuk bizonyos szempontok alapján a kormány működését megítélni, ellenőrizni, és ha kell, akkor befolyásolni. Ennek a lehetőségéről mond le az Országgyűlés, és ezért kerülünk minden esztendőben olyan helyzetbe, mint most, hogy mindenki me gdicséri a munkatársakat, az Állami Számvevőszék munkáját, csak éppen arra fordítunk kevés hangsúlyt, hogy az ebben foglalt negatív megállapítások a következő esztendőre számbelileg fogyatkozzanak, és hogy elkezdjünk értelmesen és jól működni.
