Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÖRÖK ZSOLT (MSZP):
173 próbavásárlások eredményéről beszélek. Ha megveszek egy fúrógépet vagy egy szál szalámit, akkor is van garancia, van minőségellenőrzés. Nem tudo m, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén vane garancia, vagy csak az ügyfél visel minden kockázatot. Kelle ez irányban lépnünk? Például a későbbiekben ennek a törvénynek ki kelle terjednie erre, vagy más törvényeket kelle ez ügyben benyújtani? Szeri ntem igen. Konkrét eset: 100 eurót beviszek december hónapban az egyik bankba, mert ki van írva, hogy 6 százalék kamatot adnak rá. Az összeg egy jelképes összeg, bár sokaknak ez jelentős tétel, de ki akarom próbálni, hogy mi történik. Nem más csinálta, én. Ki van írva, hogy 6 százalék kamatot adunk, ha legalább három hónapra leköti az eurót, összeghatár megjelölése nélkül. Odamegyek a pulthoz, ott van egy kis szórólap, amire rá van írva, hogy Decemberi Hírlevél, és rajta van az adott bank logója. Kezemben e zzel a hírlevéllel és a tvreklámmal, mondom, hogy szeretném lekötni ezt a 100 eurót legalább 3 hónapra. Azt mondták, hogy 5 százalék. De, mondom, tényleg, a kamatadó biztosan leviszi. Nem, az még abból jön le. Akkor miért nem 6 százalék? Itt van fehéren f eketén! Mert ez jött most le a központból, hogy csak 5 százalékot adunk. Ez a fogyasztó megtévesztése, vagy sem? Ez a fogyasztó megkárosítása, vagy sem? Működik még ez a bank? Működik! És a másik is, meg a harmadik is. Kelle ez ellen fellépni? Szerintem i gen. Én a 10 milliónak felelek, annak a 10 milliónak, aki ideküldött a parlamentbe, az ő érdekükben kell fellépnem. Aki nem, az persze máshol is alapíthat ilyen üzletet, csak szerintem, ha tisztességes módon üzemel egy cég, akkor valószínűleg a fenntarthat ó fejlődése is biztosítható, különben rövid életű lesz a működése, mert az emberek rájönnek, hogy tisztességtelenül bánnak velük. Általában ezek a cégek, legyen az egy kis szerviz, egy élelmiszerbolt, előbbutóbb tönkremennek. Szerintem ezt nem kellene tov ábbvinnünk, ennek megálljt kellene parancsolnunk. A Gazdasági Versenyhivatal ügyei. Például mik tartoznak oda? Az erőfölénnyel való visszaélés vagy a kartellgyanús ügyletek. Megint újból hadd hozzak egy devizapéldát: az adott banknál bent lévő pénzösszegre , ez szintén 100 euró, azt mondom, hogy azt hirdetik, hogy 56 százalékot adnak - ez egy másik pénzintézet , de miért csak 1,66 százalék kamatot adnak? Azt mondják, ez már egy bent lévő betét. Jó, mondom, akkor kiveszem, visszarakom. Lehet ezt? Lehet, de akkor is csak ennyit adunk rá. Jó, mondom, akkor egy hónap múlva visszahozom. Akkor is - mondják. Elviszem másik bankhoz. Nyugodtan tessék elvinni másik bankhoz, úgyis körülbelül ugyanott fog tartani, ahol most, mert mire kiveszi a pénzt, annak költsége va n, mire ott számlát nyit, mire a számlanyitási díjat és mindent kifizet, addigra ugyanott van. Vane kartellgyanú? Vane esetlegesen esély a 10 millió ember megkárosítására? Szerintem igen. Kelle ez ellen fellépni? Szerintem igen. Én a törvény első lépésé nek ezt jónak tartom, de valóban több és gyorsabb intézkedésre van szükség a következő időszakban. Az egyoldalú szerződésmódosítások, díjak, kamatok, árfolyam önkényes megváltoztatását a törvénymódosítás már oly módon szabályozni kívánja, amely szerint azt mondja, hogy előzetesen nyilvánosságra kell hozni, illetve legalább 40 nappal hamarabb értesíteni kell az ügyfelet is az ebbéli szándékról. Ennek ellenére sem értem, ha mondjuk valaki, egy étterem vagy bárki valamilyen szolgáltatást árul, az ő számára mié rt nem írunk elő ugyanilyen kötelezettséget, és miért nem mondjuk azt, hogy amikor az ételt kivitte egy pincér, akkor még lehetett annyiért adni, amikor a fizetésre kerülne a sor, a fizetés előtt 30 perccel szólhat, hogy más lett a kaja ára vagy bármi. Sze rintem ezt is lehetne. Mi a kockázata egy ilyen pénzintézetnek? Szerintem nagyon kevés, illetve szinte semmi. Azt mondja, szavatolótőkére vonatkozik az egyik rendelkezés. Én egy kicsit materialista vagyok, de azért deista is, de ha a materializmus egyik al aptörvényét megfogadjuk, hogy az anyag nem vész el, csak átalakul, akkor hadd kérdezzek még egy dolgot költői kérdésként. Ha növekszik a betétgyűjtés révén a pénzintézetek betétje, a lakossági és egyéb betétek, a törlesztőrészletek még soso befolynak - ad ja az ég, hogy továbbra is tudják törleszteni az emberek ezeket a törlesztőrészleteket , tehát folyik be a pénz a pénzintézetekbe, de van úgy, hogy a hitelkihelyezés
