Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 21 (204. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1701 akkor éppen a családi pótlék kal kapcsolatban hadd fogalmazzak meg egy olyan tartalmú kritikai észrevételt, ami a záró rendelkezésekben szúrt szemet nekem. A hatályos joganyagból a családok támogatásáról szóló törvényben az “igény” szót, mármint a családi pótlékra való igény bejelenté sének a kifejezését mindenhol “kérelem” szóra cseréli a joganyag. Én nem vagyok nyelvész, és nem is akarok nyelvészkedni, de engem bánt ez a csere. A családi pótlékra való igény egy joggal alátámasztott lehetősége a családoknak. A kérelemben szerintem vala mi alárendelt státus fejeződik ki. Éppen ezért megütköztem rajta, hogy ezt is végigvezetnék a joganyagon, és nem látom az igazi okát, hogy miért került ez ide bele. Ami a gyed szabályozásának a módosítását illeti, azzal lényegében egyetértek. Itt kiderül s zámunkra, hogy a gyedre való jogosultság időtartama főszabályként nem rövidül. Azokban az esetekben rövidül, ha ezt szükséges és elégséges hosszúságú megelőző munkaviszony nem alapozta meg. De szerintem ez rendben van, és örömmel hallottam, hogy a fideszes képviselőtársam is egyetért azzal, hogy a biztosítási hátterét ennek az ellátásnak ilyen értelemben megerősítsük, fölerősítsük. Ugye, 24 hétig kap egy magyar kismama terhességigyermekágyi segélyt, ami kifejezett táppénz, és ezt követően a gyerek kétéves koráig, tehát 1 év plusz 28 hétig kaphat gyedet, gyermekgondozási díjat, ami hasonlóképpen táppénz jellegű jövedelemarányos ellátás. Következésképp, ha valakinek megvan az 1 év 28 hétnyi megelőző munkaviszonya, akkor a teljes időintervallumot igénybe tudja venni az én olvasatom szerint, tehát a gyerek kétéves koráig, és akkor nem rövidül ez az ellátás időben. Most rá szeretnék térni arra a kulcskérdésre, ami nekem, és azt tapasztalom, hogy a szakmabelieknek is a legnagyobb problémát okozza a beterjesztett j avaslatban. Ez pedig a családipótlékfolyósítás természetbeni lehetőségének a kinyitása. Úgy fogalmaz a törvény ott, ahol a családok támogatásáról szóló részt módosítja, hogy a családi pótlék a gyermek védelembe vétele esetén részben természetbeni formában is nyújtható. No, ha csak ennyi lenne a változás, akár még rá is tudnék bólintani, tudva, hogy a védelembe vett gyermekek száma olyan 20 ezer, legalábbis a 2007es statisztika alapján, és ismerve a gyermekvédelmi törvénynek azt a szemléletét, hogy a gyerm ek családban tartásából kiindulva többféle segítséget próbál nyújtani az alapellátásban ahhoz, hogy ne kelljen kiemelni a családból a gyermeket. (18.50) De ebben a folyamatban a védelembe vétel egy nagyon fontos állomás. Azt is mondhatnám, hogy a kiemelés előszobája; az a stádium, amikor súlyosak a problémák a családban, de a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálat segítő munkatársai megpróbálnak mindent megtenni annak érdekében, hogy valóban szakmai segítséget nyújtva a családban ott maradhasson a gyermek. Ilyen módon a hatályos törvényben is benne van, hogy gondozási tervet kell készíteni, és ebbe az értelmezésbe belefér az is, hogy segítséget kell nyújtani a pénzügyi problémák megoldásához, például a családi pótlék elköltésének, beosztásának a fel adatához. Tehát ilyen értelemben azt is gondolhatnám, hogy nem is lenne szükséges módosítani a törvényt, hogy ezt alkalmazni és gyakorolni lehessen. De még egyszer mondom, ha csak a védelembe vett gyerekekről lenne szó, akkor el tudnám fogadni, hogy van eg y ilyen korrekció, hogy valóban egy pénzügyi tervet is kelljen készíteni a gondozási terv mellé. Csakhogy az a baj, hogy a joganyag más részében, ott, ahol a gyermekvédelmi törvény módosításáról van szó, egyértelműen kiderül, hogy nem csak a védelembe vett gyerekekről gondolkodik az előterjesztő. A gyermekvédelmi törvény új 68/A. §a úgy fogalmaz, hogy a települési önkormányzat jegyzője a családi pótlék meghatározott mértékének természetbeni formában történő nyújtásáról szóló rendelkezését és szükség szerin t az eseti gondnok kirendelését, valamint védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendelését egy határozatba foglalhatja. Tisztelt képviselőtársam, ez az a szakasz, ami árulkodó, hogy itt nemcsak a védelembe vett gyerekek számára nyílik ki ez a lehetőség, hanem a sokkal szélesebb, a százezres nagyságrendű, vagy ahogy hallottuk az államtitkár úrtól, a 205 ezret regisztráló veszélyeztetett kategória számára nyílik meg ez
