Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
134 Szóba kerültek a falopások, Jakab képviselőtársam beszélt erről. Én már ebben a témában - ha jól emlékszem, napirend előtt - szólaltam meg egyszer, körülbelül egy évvel ezelőtt. Nincs megoldva ez a kérdés, és mindig azt kell megáll apítanom az ilyenfajta jó törekvések esetén is, hogy egy dolog a törvény, és a törvénnyel nem lehet megoldani, ha nincs hozzá pénz, paripa, fegyver - ezt a szóhasználatot szoktam alkalmazni , tehát ha nincs meg hozzá a személyi, a tárgyi és az anyagi felt étel. Azt pedig a jelenlegi viszonyok között kérdés, hogy meg tudjae a kormány valósítani. Tisztelt Ház! A következőkben a törvényjavaslat egykét problémás elemét szeretném még kiemelni. Újszerű vonás az erdők természetességi állapotának megállapítása, m ert ez adattárban rögzítve lesz, így nyilván az üzemtervek is erdészetenként tartalmazni fogják. Egyébiránt a természetességi állapot rögzítése és az ahhoz való ragaszkodás - valósághű besorolás esetén - alapvetően nem rossz elképzelés, de szakértőim szeri nt félő, hogy méltatlanul lesz kárvallottja az a magyar akácállomány, amelyre nemzetközi viszonylatban büszkéknek kellene lennünk. Ha már az adattárat mint olyat szóba hoztam, itt említem meg, hogy ismereteim szerint nincs olyan jogszabály, amely rögzítené az erdővagyon értékének nagyságát, mértékét - ha kell, forintálisan , és ezt rögzítené, feltüntetné, valamint ennek a változását. Pedig ennek mint alapvető adatnak, naprakésznek lenne - véleményem szerint - lenni. Ezen lehet vitatkozni, de én nem találta m olyan törvényt vagy rendeletet, ahol ez tételesen megállapításra került volna. A már említettek szerint több helyen tetten érhető, hogy a tervezet kiemelten, sokszor túlzott mértékben foglalkozik az erdészeti hatóság szerepével. Pé lda erre az erdészeti létesítményekről szóló 13. §, ahol például éppen emiatt nem derül ki, hogy az épület és erdei vasút esetében a létesítési engedélyt ki adhatja ki. Csak annyi derül ki, hogy nem az erdészeti hatóság, de ez kevés. Szintén csupán az erdé szeti hatóság jogkörének ecsetelését szolgálja az erdeimaggyűjtéseket szabályozó, valójában súlyos zavart kelthető 69. §. Kérdés: a gyakorlatban ezek után majd elégséges lesze az erdészeti hatóság engedélye, vagy továbbra is kell az MGHSZközpont, a volt OMMI - mint erdészeti szaporítóanyagfelügyelet - engedélye is? Szabade egyáltalán ezek után magot gyűjteni olyan magforrásokban, amelyeket a paragrafus a) és b) pontja nem sorol? Az erdészeti szaporítóanyaggyűjtés módja - gyakorló erdészek szerint - az eddigi szabályozás mellett tökéletes, így nincs szükség arra, hogy az erdőtörvény is rendelkezzen ez ügyben. E téren nincs szükség további rendelkezésre, főleg nem úgy, hogyha ez úgy fog történni, hogy a hatóság jogkörénél két hatóság jogköreit mossa egym ásba, és így egy köztük folyó rivalizálás lehetőségét teremti meg. Most sokan fel fognak szisszenni - amit mondok - a környezetvédők közül, de el kell mondanom, hogy az országos erdőtanácsban nem szükséges helyet adni a természet- és környezetvédelmi társa dalmi szervezeteknek. Az Országos Természetvédelmi Tanácsba behívják az erdészeti szervezetek képviselőit? Tudomásom szerint nem. Azt gondolom, ez egy látszólagos gesztus - vagy negatív gesztus - részemről, azt gondolom, egyértelműsíteni kell, hogy ki miér t felel; az erdészetért, az erdészeti tanácsban az erdészeknek van helye. Itt jegyzem meg, hogy a 106. § országos erdészeti tanácsról ír. Most akkor ez egy másik szervezet? Vagy ha nem, akkor egységesíteni kell a két elnevezést. Tehát erdőtanács és erdésze ti tanács, akkor itt valami szerkesztési hiba lehet, majd ezt tessék kijavítani! Nem tartalmaz szabályozást a javaslat a Natura 2000 területek kezelésére sem abban az értelemben, hogy a gazdálkodási korlátozásokból, a természetvédelmi előírások betartásábó l eredő kártérítések megtérülése hogyan történik. Ez persze érvényes a Natura 2000 területekre is. Itt is az a furcsa dolog történt, hogy a környezetvédelmi hatóság megállapította a Natura területét, aztán tessék, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, fizess azokért az elmaradt hasznokért, ami a gazdálkodás korlátozásából óhatatlanul is éri a gazdálkodókat. Az erdőnél ugyanez megtörténik, most még az állami erdőnél majd az állam lenyeli, de mi történik a magánerdőkkel? Megint itt lesz majd probléma, és azt gondolom, ezt a hiátust előbbutóbb pótolni kell, akármennyire is pénzbe kerül.
