Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 16 (188. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
14 rosszul. Azaz a 19 százalékos adókulcs nem jelent magasabb adókötelezettséget, mert közben megváltozik az adószámítás szabálya. Ez az első javaslat. Továbbra sem fizet tehát a minimálbérhez közeli jövedelem adót, utána elkezdődik a 19 százalék ra való felmenetele az adónak 3 millió forintig, ezt követően lépne be a legmagasabb adókulcs, amely 36 helyett 38 százalék lenne. Azt javasoljuk, hogy ezzel egy időben 5 százalékponttal, 32ről 27re csökkentsük a munkáltatók, a munkaadók által alkalmazot t járulékkulcsot. Ők többfajta járulékot fizetnek, ez együtt 32 százalék; 32 helyett ez legyen 27 százalék. Elmondhatom önöknek, korábban kalkuláltunk azzal, hogy ez legyen ennél valamivel magasabb, de ahhoz az egységes egészségügyi hozzájárulás mai 1950 f orintját kellett volna magasabbra emelni. Sokakkal konzultáltunk az elmúlt hetekben, a munkaadók azt kérték - majdnem azt mondhatom, hogy majdnem ahhoz ragaszkodtak, legalábbis egy jelentős részük , hogy ha azon az áron lehet ennél nagyobb járulékcsökkent ést csinálni, hogy közben emelni kell az egységes egészségügyi hozzájárulást, akkor inkább legyen az 5 százalékos járulékcsökkentés. Ezzel egy időben azt javasoljuk, hogy azt a különadót, amelyet 2006ban a költségvetési kiigazítás érdekében vezettünk be - ezt fizették magánszemélyek is, plusz 4 százalékot, fizették vállalkozások is, ugyancsak plusz 4 százalékot , ezt a különadót szüntessük meg. De hát így azért meglehetősen sok adóbevételről mondunk le, mint mondtam, nagyjából 800900 milliárd forintról. Hát ezt máshol be kell szedni! Hol javasoljuk, hogy ugyanez az adóbevétel többletként bejöjjön? A következő helyeken. Azt indítványozzuk, hogy az általános forgalmi adó, abban a termékkörben, ahol ez ma 20 százalékos, csak abban - nem érintve tehát az 5 sz ázalékos adókulcsot és azt a termékkört , 20ról 23 százalékra növekedjen. Azt javasoljuk továbbá, lényegében ehhez nagyon hasonló természetű adókulcsról beszélve, hogy az úgynevezett jövedéki adót - tudják, üzemanyagokra, dohányra, alkoholtermékekre fize tjük ezt a plusz jövedéki adót - különböző termékekre különböző mértékben, 37 százalékig terjedően növeljük. Az előzőeken túlmenően a kormány indítványozza, hogy a társasági különadó megszűnését követően a vállalkozások társasági adója - az, amit csak akk or fizetnek, ha van nyereségük, a nyereségből fizetik be az adót - 16ról 19 százalékra növekedjen. A személyi jövedelemadó sávhatárának ilyen jelentős átalakítása és megnövelése egyben azt is igényli, hogy egyszerűsítsük az adórendszert és szélesítsük az adóalapokat; ugye, mindenki tudja, hogy ez a feltétele alapvetően az adócsökkentésnek. Ez pedig azt igényli, hogy rendkívül széles körben csökkentsük a kedvezmények, mentességek, kivételek mértékét. Pontosan tudom, hogy ezt könnyű mondani. Vannak olyan men tességek és kedvezmények, amelyeket nagyon szerettünk, amelyeket nem lesz könnyű majd megváltoztatni, biztosan sokat fogunk rajta vitatkozni. Mit csináljunk példának okáért az üdülési csekkel, mit csináljunk a különböző étkezési kedvezményekkel? Végig kell majd menni ezen az úton, meg kell beszélni, hogy mikor és hogyan áll arányban mindaz, amit el szeretnénk érni, és mikor és hogyan áll arányban mindezzel együtt ennek társadalmi vagy egyéb költsége. (13.40) Hogyan fog kinézni akkor ez az adórendszer? A tár sasági adót tekintve ebben a térségben - Lengyelországot, Szlovákiát és Csehországot is ideértve - a 19 százalék alacsony adónak számít - alacsonynak. Ha a személyi jövedelemadó 3 millió forintig 19 százalék, akkor ez bizony ott versenyképes. Ha a vállalko zások által fizetett munkaadói járulék 32 helyett 27 százalék, akkor ez kevesebb, mint a mai szlovák vagy cseh hasonló adómérték. Ezzel az adóátalakítással a magyar adórendszer ebben a régióban versenyképes lesz, és ami pedig az alkalmazottaknak rendkívül fontos, kiküszöböljük azokat az anomáliákat, amelyek évtizede itt vannak a magyar adórendszerben, hogy vannak olyan fizetési kategóriák, ahol ha egy forinttal többe kerül a munkáltatónak az alkalmazottja bére - mert mondjuk, felemeli , ebből az egy forint ból 70 fillért az államháztartásnak kellett befizetni.
