Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 24 (199. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9045. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
1193 is - foglalkozik. Tehát ezt a jelöltnévsort állítja össze, és meghagyja a meg yéknek, hogy a megyei pártvezetések döntsenek ilyen kérdésekben. Természetesen, ha csak egyéni választókerületek léteznének, akkor is minden lehetőség adott arra, hogy a párt felső vezetése vagy a legfelsőbb pártvezető jelöljön ki minden egyes egyéni jelöl tet, ő döntsön minden személyi kérdésben. Végezetül ki kell térnem arra az ellenérvre is ismételten, amely szerint egy ilyen megoldás a pártok túlsúlyát, a pártoknak a politikai rendszerben gyakorolt dominanciáját eredményezné. Ez a helyzet a többpárti par lamentáris szisztémákban is, tehát ott a párturalom érvényesül; ez a helyzet valóban Magyarországon is. Ha valaki megnézi, mondjuk, az európai uniós tagállamok választási eredményeit 19452008 között, akkor nem nagyon fog függetlenekkel találkozni, még ott sem, ahol tiszta egyéni választókerületi rendszer érvényesül, mint NagyBritanniában, ahol relatív többségi, vagy Franciaországban, ahol az abszolút többségi szisztéma működik, hanem pártok által delegált jelöltek megválasztásával fog találkozni, a parlam entek döntően pártelvűek. De hozzá kell tennem, hogy van megoldás erre a problémára, mégpedig az a megoldás, hogy létezhet a függetlenek listája is, sőt éppen a Fidesz számára készített még 1989ben Körösényi András egy olyan koncepciót, amelyben az egyéni lista önmagában abszurdnak tűnő, de mégis racionális fogalma megjelenik, ott egy képviselő is, önmaga listaként léphet fel. Egy ilyen lehetőségtől - bár ezt még nem egyeztettem sem a kormányzattal, sem a frakcióval, sem a frakcióvezetéssel - nem zárkózna el az MSZP, hogyha ezáltal lehetőség nyílna arra, hogy esetleg a parlament mégiscsak elfogadja a beterjesztett választási törvényjavaslatot. Az érvek és az ellenérvek természetesen felhozhatók, mint erre Salamon képviselőtá rsam nagyon helyesen utalt, valamennyi választási rendszer mellett, azonban azzal az érvvel szemben nagyon nehéz ellenérveket megfogalmazni, hogy egy 200 fős vagy 199 fős parlament esetében a vegyes megoldás már nem működőképes. Én azt javasolom ellenzéki képviselőtársaimnak, hogy fontolják meg ezt a felvetést, fontolják meg ezt a kérdéskört, és ha valóban az a céljuk, hogy a parlament létszáma radikálisan csökkenjen, fogadjanak el egy olyan törvényjavaslatot, amely a szavazatokat és a mandátumarányokat csa k minimálisan téríti el egymástól, s ezáltal jobban kifejezik a választói akaratot. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Egy hatalmas nagy ívű kitekintést hallhattunk, mert történelmi távlatnak is te kinthető, amiről Wiener György beszélt, úgyhogy azt gondolom, mindenképpen hasznos és tanulságos volt azok számára, akik érdeklődéssel fordulnak a választójogi kérdések és a választójogi törvény története iránt. Bár nem tiszte az elnöknek, de hadd gratulál jak Wiener György képviselő úrnak, tényleg briliáns volt ez az előadás. Ezzel együtt a vezérszónoki kör végére értünk, úgyhogy az együttes általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására várhatóan a következő ülésünkön kerül sor. Mielőtt a következő napirend tárgyalását elkezdenénk, engedjék meg, hogy átadjam vagy ha úgy tetszik, visszaadjam az ülés vezetését Világosi Gábor alelnök úrnak. További eredményes munkát kívánok önöknek. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9045. szám) általános vitája ELNÖK (dr. Világosi Gábor) :
