Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 24 (199. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9080. szám), valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1186 a parlament ebben a formában még össze fog ülni néhány hét múlva - meg fogjuk látni, hogy a kormány mit fog tenni, pontosabban nem tudjuk, ho gy az a kormány, amely néhány hét múlva a parlamentben képviselni fogja a programját, vajon egyetérte ezzel a javaslattal. A lényeg az, hogy rövidesen ki fog derülni, hogy a kormány és a kormánypártok komolyan gondoltáke azt, hogy 200 fősre le kell csökk enteni az országgyűlési képviselők létszámát. Rajtunk nem múlik, a Fideszen nem múlik. Az alkotmánymódosítás megszülethet, utána pedig egy egyeztetés eredményeként egy megfelelő határidőt biztosít a törvényjavaslat az egyeztetés lehetőségére. Ezen az egyez tetésen pedig megszülethet egy kisebb Országgyűlés. Köszönöm szépen a figyelmüket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, a KDNPképviselőcsoport vezérszónoká nak, akit majd Wiener György fog követni. DR. SALAMON LÁSZLÓ , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Némi meglepetést okozott számunkra a kormány előttünk fekvő alkotmánymódosító jav aslata, mivel - mint arról már itt több hozzászóló is említést tett - a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója a Fidesz képviselőcsoportjával együtt még 2006ban előterjesztette ugyanezt a tartalmú alkotmánymódosítást. Már csaknem három éve az önök asztalán fekszik a javaslatunk, amelyben szorgalmazzuk, hogy az alkotmányban 200 főben rögzítsük az országgyűlési képviselők létszámát. Nem számoltam össze egészen pontosan, hogy hányszor kíséreltük meg az elmúlt három év alatt napirendre vetetni a javaslatot. Azt hiszem, nem állunk messze az igazságtól, ha nagyjából 6070 körülire becsüljük a próbálkozások számát. Répássy képviselő úr biztosan pontosan megszámolta (Dr. Répássy Róbert: Hetvenkettő!) , 72őt számolt. Tehát mondjuk úgy, hogy nagyon sokszor eredménytel enül kíséreltük meg napirendre vétetni a javaslatunkat, mert mindahányszor leszavazták a napirendrevételt. Végül aztán két év kísérletezés után sikerrel jártunk, és túl vagyunk annak általános vitáján. Ami itt még nem hangzott el, hogy előterjesztésünkhöz egyébként szocialista képviselőtársaink módosító javaslatokat is benyújtottak, amelyekből az egyikben 300 főben, a másikban pedig 240 főben javasolták a létszám megállapítását. Nem tudom, mit jelent akkor most a kormány alkotmánymódosító javaslatában fogla lt 200as létszám, melyik az igazi. Talán sikerült a kormánynak egyetértésre jutni a szocialista frakcióval, és elfogadtatni vele a 200as létszámot? Ha viszont így van, akkor nem értem, hogy miért nem a mi javaslatunkat tárgyalják, amelyben már csak a rés zletes vita van hátra, amit a szocialista frakció némi külső segédlettel már hónapok óta ugyancsak sikeresen blokkol. Sőt, még a részletes vitát sem kellene lefolytatni, mert ha a szocialisták elfogadják a 200 főt, a kormány javaslatában szereplő számot, a kkor a legegyszerűbb visszavonni a 300 főre és 240 főre vonatkozó módosító javaslataikat, és akkor a Házszabály értelmében részletes vitára nem is kerül sor, így akár már a jövő héten lehetne szavazni a mi javaslatunkról, és meg lehetne tartani a zárószava zást is. (12.30) Talán nem lepi meg képviselőtársaimat, ha ezek után én is némi gyanúperrel élek a kormány, illetve a szocialista frakció létszámcsökkentési szándékainak őszinteségét illetően. Az alkotmánymódosítás hatásaihoz fűzött várakozásokat illetően szeretném hangsúlyozni, hogy véleményem szerint a kisebb parlament létrehozásának igazi hozadéka nem az Országgyűléssel kapcsolatos költségek csökkentése lenne. A felszabaduló - egyébként az össz állami költségvetéshez képest nem igazán jelentős - pénzössz egeket ugyanis a parlamenti működési színvonalára kellene fordítani. Ki kellene bővíteni a szakértői bázist, hogy ezzel a törvényhozó hatalom autonómiáját a végrehajtó hatalommal szemben erősíteni tudjuk, hogy végre elérjük azt a célkitűzést, miszerint nem a kormánynak van parlamentje, hanem fordítva, a parlamentnek van kormánya. Tudom, hogy ezt a
