Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 24 (199. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9080. szám), valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1179 hogy egy demokráciában nem a demokratikus intézmények zászlóshajóján, a parlamenten kell spórolni, előbbieket azonban nem lehet figyelmen hagyni. Amikor a túlköltekezés hatásai és a világgazdasági válság miatti kormá nyzati megszorítások a társadalom valamennyi szegmensét érintik vagy érinteni fogják, az ország vezetőinek, az országgyűlési képviselőknek példát kell mutatniuk. Hiába akarjuk megreformálni az országot, ha mi nem tudjuk megreformálni saját magunk működésén ek kereteit. Hiába várjuk el az emberektől, hogy fogadják el a nehezebb körülményeket, ha mi magunk nem akarjuk vállalni ugyanazt. Hiába kér bárki áldozatot, ha saját maga nem akar áldozatot hozni. Tisztelt Ház! A javaslat szerinti módosítás hatályba lépte tő rendelkezése szándékosan úgy fogalmaz, hogy a módosítás kizárja a félreértéseket: a ma működő Országgyűlésre nem terjed ki ennek a módosításnak a hatása. (11.50) Ennek érdekében került kimondásra, hogy az alkotmánymódosítás a javaslatot elfogadó Országg yűlés működésének megszűnése napján lép hatályba, azaz először a következő általános országgyűlési választáson kerül sor a kisebb létszámú testület megválasztására. Egy tényezőre azonban már itt fel kell hívjam a tisztelt Ház figyelmét: ez az alkotmánymódo sítás csak akkor fogadható el, ha az országgyűlési pártok új választási rendszerben is megállapodnak. El kell kerülni ugyanis azt a közjogi katasztrófát, hogy az Alkotmánybíróság döntése értelmében már jelenleg sem alkotmányos, hogy a 386 mandátumos válasz tási rendszer és a 200 fős Országgyűlésről szóló alkotmányi rendelkezés egyszerre hatályban legyen. Ezért a kormány párhuzamosan benyújtott egy új országgyűlési választási rendszert tartalmazó törvényjavaslatot. Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyú jtott törvényjavaslat megteremti annak feltételeit, hogy 2010ben a választópolgárok egy 199 fős Országgyűlés tagjait választhassák meg. A létszám azért 199, mert ily módon a páratlan létszám csökkenti a patthelyzet kialakulásának esélyét. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény sikerrel töltötte be történelmi küldetését, öt általános választáson bizonyította be, hogy képes a parlamenti stabilitást biztosítani. Be kell azonban látnunk, hogy a létszámcsökkentést össze kell ka pcsolni a választási rendszer átalakításával. Illúzió azt gondolni, hogy 199 fő megválasztása esetén meg lehet tartani a jelenleg hatályos, három elemből felépülő vegyes választási rendszert. Az egyéni választókerületekhez tartozó választópolgárok száma a százezres nagyságrendet érné el. Ha fenntartjuk azt az elvet, hogy az egyéni választókerületek nem léphetik át a megyehatárokat, akkor teljesen esélytelen lenne megközelítőleg azonos nagyságú választókerületeket létrehozni. Ez a rendszer tehát semmiképpen nem felel meg az alkotmányban foglalt egyenlő választójog alapelvének. Nem is szólva arról, hogy számos kisebb lélekszámú megyében területi listáról összesen két képviselőt lehetne megválasztani, azaz a listás szavazás teljesen elveszítené az értelmét. Tis ztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott javaslatnak nemcsak a kisebb létszámú Országgyűlés megvalósítása a célja, de az is, hogy az új választási rendszer a választói akarat pontosabb leképeződésére legyen alkalmas. Erre egy tisztán listás választás i rendszer a legalkalmasabb. Az Európai Unió tagállamainak többségében ma már ilyen rendszerek működnek. A törvényjavaslat által felvázolt rendszer két elemből áll: 176 országgyűlési képviselőt a választópolgárok közvetlenül megyeifővárosi listáról válasz tanak, 23 képviselő pedig a töredékszavazatok alapján országos listákról kerül a parlamentbe. A területi választókerületek megtartása lehetőséget ad arra, hogy a képviselők szorosabban kötődjenek a választópolgárokhoz. Az országos lista biztosítja, hogy az ok a szavazatok is hasznosuljanak, amelyek a területi választókerületben nem eredményeztek mandátumot. Ily módon az Országgyűlés összetétele szinte teljesen arányos az egyes pártokra leadott szavazatokkal. A kormányzati stabilitást segíti elő, hogy a rends zer megtartja az 5 százalékos küszöböt, így csak a valós társadalmi támogatottsággal rendelkező pártok juthatnak a parlamentbe.
