Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 24 (199. szám) - Bejelentés az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 18/2006-2010. számú eseti jellegű állásfoglalásáról - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz):
1168 kezdődően. Ha tudjuk azt, hogy körülbelül 90 százalékát már eladták az állami vagyonnak, tehát bő 10 százaléka hátravan még, ebben nyilvánvalóan markáns szerep jut az állami erdőknek. Állami erdőgazdasági kezelés ben lévő erdő durván 1 millió 100 ezer hektár van Magyarországon 1938 önkormányzat területén. Korábban Kósa Lajos polgármester kollégámmal kértük egy törvényjavaslat formájában, hogy vegye napirendre a parlament az önkormányzatoknak történő tulajdonba adás lehetőségét. Én megértettem azt, amikor a javaslatunkra azt kaptuk vissza jelzésképpen, hogy tulajdonosi döntést igényel, tehát nincs értelme belevenni a mostani erdőgazdasági törvénybe, pedig úgy érzékeljük és úgy gondoljuk, hogy van, hiszen ha nem tessz ük bele, és nem lesz meg a lehetőség kinyitva, akkor egyáltalán nem fordulhatunk a tulajdonoshoz azzal a kéréssel, hogy ezt gondolja át. Azért is lenne igazából fontos, mert sajnos tudja mindenki, nemcsak az itt ülők, hanem mindenki, hogy megint komoly meg szorító csomag készül Magyarországra. A másik pedig az, hogy gőzerővel kell növelni valamiképpen az állami bevételeket, és csökkenteni kell a kiadásokat, különben be fog borulni a pénzügyi rendszerünk teljes egészében. Mi az, amihez hozzá fognak nyúlni? Mo st lehet ezt szépen mondani, lehet ezt kitérő válasszal megoldani, ki is lehet rázni mindenkinek a nyakából. Ezek az erdők elő vannak készítve, és már folyamatosan elő vannak készítve arra, hogy bármikor, bármelyik pillanatban, ha a szükség úgy adja, vagy ha nincs más megoldás, akkor értékesítsék. (Herbály Imre: Honnan veszed ezt?) Most ebben az előterjesztésben is világosan látszik, hogy az erdőgazdálkodó jogkörét és az erdőgazdálkodással foglalkozó egyébként százszázalékos állami tulajdonú céget megerősít ik, olyan jogosítványokkal ruházzák fel, amely szinte kiszakítja abból a közegből, ahol él. Így is az erdőgazdaságok teljesen zártkörűen működnek, nemcsak mint részvénytársaság, hanem elzártan működnek a településektől. (Gőgös Zoltán: Ez nem igaz.) Itt kap csolódok ahhoz az elképzeléshez, amely sokszor boncolta az előterjesztésben a közjóléti erdő fogalmát és funkcióját. Itt például ezáltal nincs meg a lehetősége az önkormányzatnak és a helyi közösségnek arra, hogy közjóléti erdőkben gondolkodjon, hiszen sok esetben esély nincs arra, hogy erre lehetőséget kapjanak. Nincs a településeken közjóléti funkciójú erdő - nincs. A közösségek ki vannak zárva az állami erdőkből, a közösségek nincsenek abban a helyzetben, hogy a törvényjavaslat elfogadása után esetlegese n ez a javukra változzon. Nem fog a javukra változni, sokkal rosszabb lesz. Világosan tiltják az erdőben történő mozgást. Nem mintha azzal nem értenék részben egyet, de az is egyértelmű, hogy ezen jogosítványokkal odaadják az erdőgazdálkodó szervezetek kez ébe a lehetőséget, szinte önszabályozásra kell gondolni a következőkben. Tehát ha az önkormányzat a tulajdonviszonyok módosítása következtében, hogyha lehetőséget nem kapnak egyáltalán arra, hogy erről tárgyalhassunk, akkor nyilvánvalóan nem fogják újra el ővenni az erdőtörvényt, és nem fogják újra a Ház elé hozni, hogy ez a lehetőség mégiscsak belekerüljön. Tehát tisztelettel arra kérek mindenkit, hogy értse meg, az, hogy a forgalomképtelen körből kiveszik a korlátozottan forgalomképes körbe, világos minden ki számára. Nem elsődlegesen ezt kifogásolom. Azt kifogásolom, hogy az önkormányzatokat - egyébként ugyanúgy, mint az egyházakat - sem jelenítik meg benne, de az önkormányzati szféra mindenképpen fontos lenne. Ha a válságra vissza lehet még térni egy pilla natra: közmunkaprogram. Több önkormányzati polgármester, több települési vezető kérte, hogy legyen lehetősége az önkormányzatoknak valami módon kapcsolódni az erdőgazdálkodási tevékenységhez, legyen valamilyen lehetősége ahhoz, hogy a közmunkaprogramokat - vagy most már másképp nevezzük: a közfoglalkoztatási programot - ott hajtsák végre. Nyilvánvalóan ezt is akceptálni kellene e javaslat értelmében, tehát mindenképpen fontos lenne. Nem értem, hogy miért zárkóznak el ettől. Ha azt gondoljuk, hogy az állami erdőket mindig a közösségek hozták létre, mindig a magyar emberek vagy a magyar állam pénzéből került létrehozásra, telepítésre és fenntartásra is, akkor miért nincs jobb helye az állami erdők egy részének alkalmanként a közösségeknél, az önkormányzatoknál ? Miért nincs jobb helye? Legalább olyan jó helye mindenképpen lenne, ebben
