Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 23 (198. szám) - Az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - NYITRAY ANDRÁS (Fidesz):
1083 sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek, mint eddig. Arról nem is beszélve, hogy mivel folyamatosan nettó áfavisszaigénylőnek tekinthetők, az APEH a maga kedves közvetlen módján permanensen vegzálhatja őket, és ezt meg is teszi. Abban a helyzetben, amiben a kis- és középvállalkozások ma az építőiparban vannak, a lehető legbarátságtalanabb lépésnek tűnik ez, amit egy kormány a saját állampolgáraival és egy iparág gyakorlóival szemben megtehet. Tehát mindenképpen javasolnám, hogy ez t az ötletet, bárkinek a tulajdona, és bárki gondolja, hogy ezzel valami hatalmas nagy szolgálatot tett az országnak, a lehető legsürgősebben vissza kellene vonni, és visszaállítani az eredeti állapotot. A másik javaslatom talán első hallásra talán egy kic sit furcsának tűnik, de kérem, gondolja végig minden érdekelt. Ma az építőipari beruházások jelentős része közbeszerzési eljárás keretében valósul meg; magyarán: állami vagy még egyszerűbben szólva közpénz felhasználásával történik, amely közpénzt akár köz vetlenül az állam vagy az állam szervezetei, vagy az önkormányzatok kapnak úgymond arra a célra, hogy egy adott beruházást meg tudjanak valósítani, vagy a saját költségvetésükből biztosítanak, most utalok itt az önkormányzatokra. Nos, a jelenlegi gyakorlat az, hogy a közbeszerzési eljárások során, erre ösztönzés is van az eljárási rendben, most annak az anomáliáit reggelig sorolhatnám, de ezt most nem teszem, van egy olyan szempont, miszerint az ilyen építtetők a létező legkényelmesebb megoldást választják. Azaz felbérelnek egy fővállalkozót vagy egy lebonyolítót, nevezik ezt többféleképpen, azzal szerződést kötnek az épület, a beruházás megvalósítására, és minden további szerződés, amely különböző szintű vállalkozásokat vagy alvállalkozókat bevon, ezen a fő vállalkozó szervezeten keresztül történik. A közbeszerzési eljárásoknak meglehetősen általánosan az a titka ma Magyarországon, hogy a lehető legolcsóbbat választják ki. Most már olyan szinten elszakadtak a vállalkozási árak a realitástól, utal erre egyébké nt a mostani anyag is, ami már gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha minden kivitelezőt kifizetnének, és már előre mondom, hogy ezt általában nem teszik, akkor nem lenne elég rá az a pénz, amennyiért a fővállalkozó elvállalta a munkát a közpénzből szerzett be ruházások során. Ennek következtében az történik, hogy az alvállalkozások egy része rendszeresen, programszerűen nem kapja meg az elvégzett munka után járó pénzét. Ha a beruházóhoz, ahhoz a céghez vagy állami szervezethez, vagy önkormányzathoz fordul, amel y számára készül a munka, akkor lazán elhajtják őt azzal, hogy ő, kedves uram, mi nem önnel vagyunk szerződéses jogviszonyban, forduljon ahhoz, akitől maga a pénzt várja. Nos hát, pontosan ez az “akitől maga a pénzt várja” kategória az, amelyik a legtöbbsz ör nem fizet. Minden nagyberuházást, ahogy egyszer egy polgármester barátom mondotta volt már pár évvel ezelőtt, a tönkretett és kifosztott kis- és középvállalkozók hullái jeleznek Magyarországon. (18.20) Nos, éppen ezé rt azt javaslom, azt szeretném, ha a munka következő fázisába bekerülne az azonnali feladatok közé az, hogy legyen felelős az a szervezet azért is - több minden mellett , hogy az ő részére biztosított állami pénzből a tényleges munkát végző alvállalkozók, a vállalkozási lánc további tagjai is megkapják a részüket, ne bújhasson el a mögé, hogy ő csak egy szervezettel szerződött. Ezt azért is tartom fontosnak, mert ez erőteljesebbé tenné azt a felelősségét akár egy állami szervezetnek, akár az önkormányzatna k, hogy ő a közpénzekkel gazdálkodik, és ha ő segédkezet nyújt ahhoz, hogy ne fizessen ki egy általa megbízott szervezet valakiket, akkor ő tulajdonképpen egy csaláshoz nyújt segédkezet, és önmaga is közvetve csalóvá válik. Ettől a kellemetlenségtől meg ke llene kímélni az önkormányzatokat meg az állami szervezeteket, mert nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy bizonyos vállalkozói körök próbaperek indítására készülnek, és pontosan az államot meg az önkormányzatokat és bizonyos szervezeteket kívánnak beperelni felelőtlen gazdálkodás miatt. És hogyha valaki ezt nem hiszi, akkor ezt még néhány számadattal is alá tudom támasztani, csak mivel az idő fogytán van, nem kívánok mindenbe olyan részletességig belemenni, mert még van mondanivalóm más is.
