Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 17 (197. szám) - Az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létrehozott célszervezetek - tevékenységéről és a teljes privatizációs folyamatról (1990-2007) szóló jelentés, valamint az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létre... - ELNÖK (Mandur László): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
1001 Azt nevezem piaci árnak. De hát ez a piaci művelet nem jött létre, nem így történtek a tranzakciók. Tehát megjelenhetett ez az újraelosztási fogalom. Tehát a névérték, amelyiken a tranzakció megtörtént, igen gyakran nem fejezi ki a valós értéket. Az, hogy az a külföldi befektető valahogyan ügyes volt, vagy az, hogy a kormány úgy érezte, annyira szüksége van a pénzre, hogy bármennyi áron is eladja; ezek mind lehetnek motívumok, de az újraelosztás folyamata megtörtént. Emlékszem, nemzetközi irodalomban a szovjet birodalom szétesése körül Európában, Amerikában olyan irodalmi fejtegetések jelentek meg, hogy a nnyira rossz a köztulajdon, az állami tulajdon annyira költséges, hogy még ingyen is oda kell adni valakinek, csak vigye, mert a kincstár számára az költség. Emlékszem, talán vagyunk, akik a magyar irodalomnak a 2030 évvel ezelőtti termékeiben találtunk o lyat, mikor úgy érvelt valaki, hogy jobb, ha nem a kincstáré, mert a kincstárnak csak szubvenciót kell adni. Tehát a költségvetésben teher. (18.00) Nem az én érvem, én jelentem, hogy ilyen is volt. Hogy aztán ez mennyiben volt politikai vagy más, ez mind a közgazdasági analízis tárgya lehet. Tehát azt tanácsolom, hogy intézményesüljön ez az újragondolása a folyamatnak, és akkor ilyen kategóriák jönnek létre: a nyerő, a nyertes, a vesztő, a vesztes. Ki az, aki nyer? Nem az, aki privatizáció révén valami tul ajdonhoz jutott, hanem az, aki értékben többet kapott, mint amennyit fizetett érte, illetve olcsóbban jutott ki az állam tulajdonából valahol. Tehát ez a különbség. Aztán van itt még egy elem, ami általában a közgazdasági analízisben megjelenik, de még ott is eléggé új, egy harmadik elem. A károsult az egyik oldalon, aztán a nyerő, de a harmadik a tékozlás eleme, amit itt hallottunk, hogy milyen sokba került a folyamat: majdnem egyharmada vagy mennyi a privatizálás adminisztrálására költődött el. Ezt én úgy is tekinthetem, javasolhatom, hogy a közgazdasági analízis nézzen erre úgy is, mint valamiféle adó az ördögnek, a gonosznak, a tudatlanság ördögének, mert nem csináltuk jobban, vagy lehetővé tettük azt, hogy ne optimális módon történjen. És akkor a tékozl ás, a méltatlan nyerészkedés, az olyan kedvezmény adása, juttatása, amiért valamilyen kulcspozícióban lévő személy előnyös helyzetbe kerül - szóval mindezek a fogalmak léteznek. A Magyar Országgyűlés vagy a magyar kormány, vagy létesítsünk erre valamit… - sőt, van egy kitűnő intézményünk, az Állami Számvevőszék. Az Állami Számvevőszék ennek az országnak talán a legeslegjobban működő, olyan intézménye, aminek a véleményét szeretjük hallani, s jobb volna, ha ezt a kérdést a Magyar Országgyűlés a feladatává te nné az Állami Számvevőszéknek, akár úgy is, hogy külön forrásokat juttat oda. Ez kifizetődne! Nos, tisztelt Országgyűlés, engedtessék meg, hogy ezt én ilyen hangosan gondolkozva elmondtam itten. Nem készültem én fölszólalással, de amiket hallottam, annyi m inden okos és helyénvaló dolog volt, hogy mégis úgy gondolom, a kép teljesebb lesz, ha a szakemberek analízise megvilágítja azt, amit tudunk, és azt is, ami még homályos. Köszönöm a meghallgatást. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm s zépen, képviselő úr. Kettő percben kért szót Bencsik János képviselő úr. Parancsoljon! BENCSIK JÁNOS (Fidesz) : Tulajdonképpen a gazdasági bizottságban erről szólt a diskurzus, és e tekintetben nem is volt vita a többségi és kisebbségi vélemény között, hogy ilyen elemzésre lenne szükség. Amit mi akkor megfogalmaztunk, az az volt, hogy az elemzéshez összehasonlítható állapotba kellene hozni a számokat. Mert egy 17 esztendős privatizációs folyamat esetében az nem elfogadható és kezelhető, hogy tulajdonképpen n évértéken összeadásra kerülnek a számok - 17 év folyamata, micsoda infláció következett be Magyarországon 17 esztendő alatt! , az egyik oldalon a bevételek, a másik oldalon pedig a privatizációval kapcsolatos kiadások. Tehát egy jelenértékszámítás minden képpen
