Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újramegnyitott részletes vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
3894 gyermeklétszámcsökkenés az, amely a jó iskolák működését ellehetetleníti. Gyerek nélkül nincs iskola. Az összes többi kérdésről kellene beszélnünk, meg kellene állap odni, akár a kistérségi finanszírozási rendszer korszerűsítésében, átalakításában, csak ehhez együttműködésre és nem egymás sértegetésére van szükség. Köszönöm szépen. Még van mondanivalóm, majd elmondom. (Keller László tapsol.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Kösz önöm szépen. Egyre jobban bővül itt a képernyőn a névsor. A jobb fölkészülés érdekében olvasom a sorrendet. Aki hozzászólásra jelentkezett: Babák Mihály, Pettkó András, Ivanics Ferenc, Ékes József, TataiTóth András. Akik két percre kért szót: Ékes József, Ángyán József, Simon Miklós, Babák Mihály, Ivanics Ferenc, Pettkó András. Megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, Fidesz. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. TataiTóth András képviselőtársam, de Vidorné is még a délelőtti és a délutáni v itában is mennyire kihangsúlyozta a térségi összevonásokat az iskolarendszeren belül, és pluszforrásként megjelölték, hogy milyen normatívák fognak még járulni hozzá, hogy tényleg az összevont térségi intézmények kellőképpen tudjanak működni. Csakhogy ebbe n az egészben az a legrosszabb gondolkodás, hogy az összes normatívát Veres János pénzügyminiszter módosítása alapján lecsökkentették, most önök úgy adják elő a morzsákat, hogy na, lám, mennyivel többet fognak kapni. Tudok önnek olyan iskolát mondani, amel y fullon működik, tehát azt lehet mondani, hogy csurig van gyerekekkel, összevont iskoláról beszélek, Somlóvásárhely például, ahol hihetetlen mértékű a hátrányos helyzetű gyermekek létszáma is, több mint 30 százalék, több településről hordják oda a gyermek eket az iskolába. Benyújtotta több alkalommal a pályázatát az iskolafelújításra, étterembővítésre, konyhabővítésre, tornaterem építésére, és minden alkalommal lesöpörték. Amit Ángyán professzor úr is elmondott a maga részéről, hogy a normatívák területén i s van egyfajta diszkrimináció, mert annak a településnek, amelyik iskolafenntartóként működik, jóval több és magasabb a költségigénye, hisz a különböző közüzemi számlákat is fizetni kell, és teljesen természetes, hogy a környezetet is valamilyen útonmódon rendbe kell tenni. Itt merül föl az a kérdés, amit professzor úr is a maga részéről elmondott és megpróbált kiemelni. Itt lehet mondani azt, hogy 1700 településből 1000ben soha nem volt iskola (Az elnök csenget.) , vagy ezelőtt 3040 évvel volt iskola, de képviselőtársam, a folyamat sajnos az, hogy ott, ahol megszűnnek az intézmények, előbbutóbb a lélekszámfogyás sokkal gyorsabban alakul, mint ahogy egyébként másutt, ahol az intézmények is megvannak. (Az elnök csenget.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, ké pviselő úr. Kettő percben Ángyán József képviselő úr. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném eloszlatni azokat a kételyeket, amelyeket Pettkó képviselő úr fogalmazott meg. Félreértés ne essék, az infokommunikáció jelentőségét nem lehet eléggé túlbecsülni a XXI. században. Sőt még azt is hozzáteszem, hogy bizonyos térségeket így lehet bekapcsolni. Azért lehet vidéken megmaradni NyugatEurópában, mert épp ez a rendszer működik. Az a kérdés, amit aztán a második felében a hozzászólásá nak mondott képviselő úr, hogy tudniillik, hogy ha 100 forintom van, és ilyen helyzetben vannak ezek az iskolák, akkor eldöntendő kérdés, hogy mi az első, második, harmadik lépés. Amikor az alapműködése van veszélyben egy iskolának, az alapinfrastruktúráj a nincs meg, vagy maga az iskola megszűnik, nagyon nehéz megmagyarázni, hogy ebben a helyzetben nem azzal foglalkozik, ami az első problémája, hogy megtartsa az iskoláját, ami az alap, hogy világítás, fűtés, egyéb legyen abban a iskolában.