Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 28 (169. szám) - Az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
1785 vállalkozások összefogását és együttes munkájukat a térség fejlesztése érdekében. Annak érdekében, hogy minden egyes térség megtalálja a maga kitörési pontját, ennek az eredményeképp en jöttek létre új együttműködések, új kezdeményezések térségünkben, és ez nagy siker, óriási eredmény. Ilyenek voltak például a Sárrét Íze fesztivál, az Agrárakadémia, a Sárréti Vállalkozók Klubja vagy a sárréti gazdanapok, amelyeket a püspökladányi FÖGE nevű gazdaszervezet szervez már évek óta. Mi is már évek óta keressük a Sárrét kitörési pontjait. Ennek megvalósításában a LEADER program az egyik legmeghatározóbb mérföldkő. Ebben az a legnagyszerűbb, hogy a programok helyben vannak kitalálva, és európai módon vannak megvalósítva. A vidékfejlesztés nem merülhet ki csak pályázatírásból. Integráltan kell fejleszteni és építkezni, olyan folyamatokat kell elindítani, amelyek erősítik a helyi emberi és közösségi erőforrásokat, a helyi vezetést, a vállalkozói ku ltúrát, az innovációt és az emberek azon képességét, hogy céltudatosan és hatékonyan tudjanak együttműködni. Ezáltal lehetnek a helyi közösségek az eddigieknél nagyobb hatással a sorsukra. Azt gondolom, hogy amikor 2007ről és 2008ról beszélünk, akkor a L EADER Plusz programot lehet megemlíteni konkrétan, de szeretném most megemlíteni azt is, hogy a következő évben meg fogják hirdetni az Új Magyarország vidékfejlesztési program 4. tengelyét, amely a következő LEADER konkrét pályázati kiírását tartalmazza. E bben az évben, 2008. szeptember 26án Budapesten a magyar vidék napján Magyarország 93 közösségét nyilvánította a Földművelésügyi Minisztérium és az irányító hatóság LEADERközösséggé. Én az összes többiről nem tudok beszélni, csak a saját közösségünkről. A saját közösségünk az első LEADER Plusz program jó végrehajtásán felbuzdulva pályázott, és meg tudta alkotni az akciócsoportot, s abban a hátrányos helyzetű térségben, ahol én is képviselő vagyok, a sárréti térségben, a bihari térséggel összefogva Püspökl adány és Berettyóújfalu térségében 43 település összefogásával létrejött ez az új akciócsoport. Szeretném itt most elmondani, hogy 3,5 milliárd forintos pályázati keret áll rendelkezésre a következő évekre ennek a csoportnak. Azt gondolom, hogy ez a progra m tehát, ez az európai program sokban fogja segíteni a térségben élő mikrovállalkozásokat, mezőgazdasági vállalkozókat, civil szervezeteket annak érdekében, hogy a saját vállalkozásaik jobban működjenek, a térség munkahelyei növekedjenek, és a térség népes ségmegtartó képessége is növekedjen. Azt gondolom, hogy ez a forrás rendelkezésre áll, és ennek a megvalósítása az a feladat, hogy ennek a forrásnak a valamennyijét, a 100 százalékát el tudjuk hozni a térségbe, és fel tudjuk használni ezt a 3,5 milliárd fo rintot a jövőben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) (18.40) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett Ángyán József képviselő úr. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Csontos képviselőtá rsam 34. tengellyel kapcsolatos lelkesedését én is osztom. Kis probléma ezzel az, hogy a forráselosztási arányok tekintetében elképesztően aránytalan az Új Magyarország vidékfejlesztési program. Hadd mondjak konkrét számokat. A gazdasági diverzifikációra, beleértve nem csak a mezőgazdasági tevékenységet, az összes vidéki mikrovállalkozást és a turizmussal kapcsolatos összes tevékenységet: összesen 59 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez nyolcada annak, mint amit egyedül beruházástámogatásra elkölt a progr am. Az egész gazdasági diverzifikációra! A vidéki életminőség javítására összesen rendelkezésre álló összeg a teljes forráskeret 4 százaléka, miközben 30 százalék fölötti csak a beruházástámogatás. Mindig ezt mondom összehasonlításképpen. Az összes vidéki életminőséget javító intézkedésre 4, azaz négy százalékot
