Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 6 (161. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
792 mivel előírná azt is, hogy az ajánlatkérők a kizáró okok igazolására szolgáló adatokhoz az említett nyilvántartásokból ingyenesen férhetnek hozzá. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat egysze rűsítésre törekvése mind az ajánlattevői, mind pedig az ajánlatkérői oldal érdekeit szolgálja. Az egyszerűsítés érdekében a törvénymódosítás például megszüntetné az úgynevezett nemzeti eljárásrendet, és helyette a közösségi értékhatár alatti beszerzésekre egy új, egyszerű eljárást vezetne be. (18.40) Ez az új eljárás főszabály szerint nyilvánosan, hirdetmény közzétételével indulna, és csak szűk körben nyílna lehetőség az eljárás közvetlen, ajánlattételi felhívással történő megindítására. A törvényjavaslat e gyszerűsítésre törekvő elemeinek köszönhetően jelentősen egyszerűsödik majd a közbeszerzési szabályrendszer, csökken az eljárásfajták száma, vagyis könnyebbé válik a közbeszerzésekben érintettek eligazodása. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitában elhangzottak és a benyújtott módosító javaslatok alapján örömmel állapítom meg, hogy a közbeszerzésekről szóló, a kormány által előterjesztett törvényjavaslat alapelveivel az Országgyűlés alapvetően egyetért. Úgy tűnik, hogy a tisztelt Országgyűlés támogat ja azokat a célokat, amelyek alapján a kormány előkészítette a közbeszerzési törvény átfogó módosítását. Így például közös célunk egy egyszerűbb, gyorsabb, az ajánlatkérők, az ajánlattevők és mindenki más által is átláthatóbb eljárási rend kialakítása, az eljárásban való részvétellel összefüggő adminisztratív terhek csökkentése, valamint a közbeszerzési jog érvényesítésének gyors és hatékony módon történő megvalósítása is. Örömmel állapítottam meg, hogy a törvényjavaslat parlamenti vitája során nem kérdőjel eződött meg az úgynevezett nemzeti eljárásrend megszüntetése és helyette a közösségi értékhatár alatti beszerzésekre egy úgynevezett új, egyszerű eljárás bevezetése, mivel ez a módosítás az elérni kívánt egyszerűsítés egyik sarkalatos pontja. Tisztelt Képv iselőtársaim! Szeretném megköszönni mindazokat az értékes hozzászólásokat, amelyek a törvényjavaslat általános vitája során elhangzottak, továbbá ez úton is szeretnék köszönetet mondani azokért a módosító javaslatokért, amelyek a törvényjavaslathoz benyújt ásra kerültek. Külön örömmel tölt el, hogy nagy számú olyan módosító javaslat került benyújtásra, amelyet ellenzéki és kormánypárti képviselők közösen nyújtottak be. Ez is mutatja, hogy ehhez a gazdasági joganyagban kiemelkedő jelentőséggel bíró törvényhez a tisztelt Ház nem pártpolitikai, hanem szakmai oldalról közelített, vagyis mindannyian azért dolgoztunk, hogy egy állandósult szabályanyag alakuljon ki, és a múltbeli gyakorlatot megszakítva e törvénymódosítást ne kövessék rövid időn belül újabb és újabb változások. Engedjék meg, hogy röviden reflektáljak néhány, az általános vita során felvetett gondolatra, továbbá a benyújtott módosító javaslatok közül is szeretnék néhányat külön is megemlíteni. A módosító javaslatok között vannak olyanok, amelyeket az előterjesztő is támogatni tud, de akadnak olyanok is, amelyek nem fogadhatóak el, vagy azért, mert elfogadásuk az európai közösségi jogba ütköző megoldást eredményezne, vagy azért, mert azok nincsenek összhangban a törvényjavaslat koncepciójával, nem illes zkednek annak rendszerébe. Előbbiek közül kiemelném azokat a módosító javaslatokat, amelyek a szerződéskötési moratórium határidejének csökkentésére törekszenek. A szerződéskötési tilalmi időszakot a törvényjavaslattal átültetni kívánt közbeszerzési jogorv oslati irányelv pontosan meghatározza. E határidőt attól teszi függővé, hogy az ajánlattevőket az eljárás eredményéről milyen módon értesítették ki. Nem mindegy tehát, hogy postai vagy elektronikus úton történik az értesítés megküldése, hiszen ezeknek az e ltérő kommunikációs eszközöknek az alkalmazásához másmás határidő kötődik. Az említett irányelv természetesen a leggyorsabb eszköz használata, vagyis az elektronikus kommunikáció esetén írja elő a legrövidebb határidőt, ebből következően postai úton törté nő
