Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
702 m ódszertan szerint. Ez nem jelenti azt, hogy pénzforgalmi szemléletben - tehát ahogy mi elszámoltunk a törvényben - változást eredményezett volna. Ahogy már elmondtam, az eltérésnek az az oka, hogy a KSH az uniós módszertan alapján az eredményszemléletű els zámolásban bizonyos tételeket újraértékelt. Ilyen tétel többek között a gabonapiaci intervenciós költségek és az árfolyamveszteségek, amelyekkel kapcsolatos kifizetések 2007ben valósultak meg, de eredményszemléletű elszámolásuk több évre visszamenőleg tör ténik. Tehát amit eddig másképpen, egyfajta módon elszámolt a KSH eredményszemléletű könyvelésben, most ezt megváltoztatta, és többek között ez okozta az eltérést. Ugyancsak módosította az eredményszemléletű elszámolást néhány beruházással kapcsolatban a K SH, például a 4es metróval kapcsolatban és az M7es elszámolását érintő kifizetéseknél. Szeretném rögzíteni, hogy a KSH semmiféle költségvetési tartalékot nem tárt fel. Alapvetően egyes tételek átértékelése módosította az egyenleget, méghozzá az eredménys zemléletű egyenleget. Szeretném azt is rögzíteni, hogy az eredményszemléletű hiány módosítása semmilyen mértékben nem befolyásolja az idei várható hiányt, illetve a jövő évi költségvetésben tervezett deficitet. Egyébiránt pedig a GDPváltozásra is utalt Va rga Mihály képviselő úr. Hozzám még nem jutott el a KSHnak ez a jelentése, ami értelemszerű, hiszen én itt bent ülök, kint pedig folyik az élet, de tudomásom szerint azt is korrigálta. Egyébként a GDP értéke, amit szintén a zárszámadás indokolási része ta rtalmaz, korábban a KSH értékelése szerint 1,3 százalék volt, most - ahogy hallom - a KSH szintén újraértékelte a 2007es folyamatot, és 1,1 százalékra módosította a GDP 2007es értékét. Szintén értékelésre került a folyó fizetésimérleghiány az MNBben, é s bizonyos módszertani elszámolások miatt ez az érték is megváltozott. De ebben semmi újdonság nem lehet Varga Mihály képviselő úrnak, aki volt pénzügyminiszter, hiszen ez rendre minden évben így van. A zárszámadás benyújtását követően még a KSH is és a Ma gyar Nemzeti Bank is folyamatosan értékeli és pontosítja az európai uniós módszertannak megfelelően és ahhoz alkalmazkodva a 2007es, illetve az éppen aktuális évet megelőző év adatait, és később kerülnek pontosításra ezek az adatok. Azzal szeretném zárni, hogy aki figyelte az én megszólalásom és Varga Mihály képviselő úr megszólalását, annak a számára világossá válik, hogy teljes mértékben megalapozatlan volt Varga Mihály képviselő úr ügyrendi javaslata, hogy a fideszesek arra hivatkozással, hogy a kormány nem a valós adatokat terjesztette be elszámolásként 2007ről, vonuljanak ki. Szeretném még egyszer és utoljára rögzíteni, hogy a valós adatokat tartalmazza a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. (19.50) Most szeretném a délután megkezdett hozzászólásomat befejezni. Akkor nem volt lehetőség arra, hogy befejezzem azt a reagálást, amit az ellenzéki vezérszónokok múlt heti megszólalására gondoltam elmondani. Ezt mindenképpen szeretném folytatni. Odáig tudtam elju tni, hogy a Munkaerőpiaci Alap helyzetét próbáltam reálisan bemutatni és értékelni. Ezzel kapcsolatban még mindenképpen szükséges azt elmondani, hogy a közcélú foglalkoztatás és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása az aktí v foglalkoztatáspolitika része. Felhívnám az ellenzéki képviselők figyelmét arra, hogy téves az az ellenzéki képviselő által megfogalmazott bírálat, amely szerint a Munkaerőpiaci Alapnál a működési költségek a kiadások 9,1 százalékát érték el. A szűken ve tt működtetési kiadások ugyanis nem érik el a 6,8 százalékot sem. Ez tartalmazza az alapkezelő és a teljes munkaügyi szervezet kiadásait, valamint a kincstári tranzakciós díjakat. Ha ezt kiegészítjük a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnek, vala mint az országos munkabiztonsági és munkavédelmi felügyelőségnek és az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnak átadott pénzeszközökkel, továbbá a társadalmi párbeszéd programokra fordított kiadásokkal, akkor is csak 8,2 százalék az összes kiadáson belül a működés.
