Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
673 a gyermek, aki mondjuk, egyház által fenntartott gimnáziumba jár, ugya nazt a támogatást fogja kapni az államtól, mint az önkormányzati gimnáziumba járó társa a központi költségvetéstől és a helyi önkormányzattól együttesen. Azt hiszem, hogy támogatandó az oktatási miniszternek ez a törekvése, hogy ilyen módon találjunk megol dást, megnyugtató megoldást az egyházi intézmények finanszírozására, hiszen nem tesz jót az államnak sem, de nem tesz jót az egyházaknak sem ez az állandó, anyagiakon folytatott és parttalan vita, mert ahogy látjuk, ma már az Állami Számvevőszék és például a Pénzügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium értelmezése között is eltérés mutatkozik. (17.40) Összefoglalva a 2007es költségvetés teljesítéséről az oktatási területet érintő beszámolóban szereplő adatokat, azt lehet elmondani, hogy pontosan a kormá nyzati programnak megfelelően történt a közoktatási intézmények finanszírozása. Talán még a Számvevőszéknek arra a megjegyzésére szeretnék reagálni, hogy a teljesítménymutató elfedte a normatíva, fejkvóta csökkenését. Vállaltuk azt a pedagógusóraszám viss zaemelésével, emlékeznek önök, hogy 2002ben minden pedagógusnak 22 óraszáma volt, amikor az OrbánTorgyánkormánytól átvette a szocialistaliberális koalíció a kormányzást, és túlzottan optimistán visszavettük a tanárok óraszámát 20 órára. Túlzottnak bizo nyult az optimizmusunk, ezért 2006ban hoztunk egy intézkedést, 2007 szeptemberétől visszaállítottuk a korábbi óraszámokat. Ezt a népszerűtlen intézkedést nem azért tettük, hogy az intézményfenntartó helyi önkormányzatok terheit csökkentsük, hanem azért te ttük a konvergenciaprogram értelmében, hogy a központi költségvetés terheit csökkentsük. Emiatt valóban a normatívákban jelentkezik az az összeg, amelyet 2007 szeptemberétől a megemelt pedagógusóraszámunk miatt már nem kellett a helyi önkormányzatoknak bé rként kifizetni a pedagógusoknak, és ezt az összeget nem is kapták meg az önkormányzatok. A pozíciójuk ezzel nem romlott, nem is javult. A központi költségvetés pozíciója viszont javult. Tehát a kormányprogram, a konvergenciaprogram végrehajtása jegyében z ajlott le a 2007. évi oktatási gazdálkodás. Még azt is hozzátehetem, hogy a normatívákon kívül különböző más forrásokból is, részben az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezetében tervezett összegekből jutott pénz a közoktatásba, de szeretném a figyelm et felhívni arra, hogy mintegy 10 milliárd forint a kistérségi társulásokon keresztül jutott el az oktatási rendszerünkbe, nem beszélve még arról, hogy az önhibáján kívül forráshiányos önkormányzatokat támogató keret nagy része is oktatási célokra fordítód ott. Ellentétben azokkal a vészjósló hangokkal, amelyeket hallottunk nagyon gyakran 2007 folyamán is, hogy összedől az oktatási rendszer, hogy tönkremegy, hogy finanszírozhatatlan, az iskolafenntartók természetesen a saját munkájukkal és az anyagi áldozatv állalásukkal is biztosították a közoktatás, illetve az állam biztosította a felsőoktatás megfelelő finanszírozását és működését 2007ben. Ezért a költségvetésről szóló beszámolót, a zárszámadási törvényt a parlamentnek támogatásra és elfogadásra ajánlom. K öszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Mielőtt a kétperces hozzászólásra sor kerülne, tájékoztatom a tisztelt Házat az előre bejelentett felszólalók sorrendjéről: Balla Mihály képviselő urat Havas Szófia képviselő assz ony követi, majd ezt követően Kontur Pál, Bókay Endre, Gulyás Dénes, Pósán László, Ángyán József, Kelemen András és Ékes József képviselő urak következnek. Két percre Pósán László képviselő urat illeti a szó. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tatai képviselő úr is fényezte a fényezhetetlent, ugyanis az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a 2007. év oktatási szempontból bizony az oktatásügynek is kifejezetten fekete éve volt, leépülés volt. A normatíva csökkentése jóval nagyobb volt, mint amit az