Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2007. január 1-december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerz... - BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke, a napirendi pont előadója:
630 határozati javaslatot pedig H/6339. számon kapták kézhez képviselőtársaim. A hatáskörrel rendelkező bizottságok benyújtották ajánlásaikat, amelyek J/6000/1. és 2., valamint H/6339/1. számokon a honlapon elérhetők. Tisztelt Országgyűlés! Most az előterjesztői expozék következnek. Megadom a szót Berényi Lajos úrnak, a Közbeszerzések Tanácsa elnökének, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. BERÉNYI LAJOS , a Közbeszerzések Tanácsának elnöke, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Közbeszerzések Tanácsa törvényi feladatának megfelelően a 2007. évi tevékenységéről a tisztelt Országgyűlésnek benyújtotta beszámolóját. A beszámoló tar talmazza a közbeszerzések 2007. évi alakulását, ennek gazdasági és pénzügyi összefüggéseit, véleményt mond a közbeszerzések átláthatóságának és tisztaságának tapasztalatairól, és végül számot ad a Közbeszerzések Tanácsa saját munkájáról is. A beszámoló a K özbeszerzések Tanácsának testületi véleményét tükrözi. 2007ben a közbeszerzések értéke az európai uniós és a nemzeti eljárási rendben 1521 milliárd forint volt, 3446 közbeszerzési eljárás keretében. Az úgynevezett egyszerű közbeszerzési eljárások értéke m integy 200 milliárd forint. Itt csak egy tárgyévet követő, utólagos számbavételt tesz lehetővé a törvényi szabályozás. Az összes közbeszerzéseknek - és ez nagyon fontos adat - 51 százalékát az építési beruházások teszik ki, 29 százalékát a szolgáltatások é s 19 százalékát az árubeszerzések. A közbeszerzések értéke 2007ben mintegy 10 százalékkal csökkent 2006hoz viszonyítva. Ez a csökkenés alapvetően a meghozott központi költségvetési intézkedésekkel függ össze. Ezzel együtt is úgy gondoljuk, hogy 2008ban és a következő években mintegy évi 2000 milliárd forintos közbeszerzési értékkel kell számolni. Ezek az európai uniós támogatásokkal összefüggésben továbbnövekedhetnek. Úgy gondoljuk, ez egy olyan nagyságrend a magyar gazdaságban, amely igényli azt, hogy a gazdaságpolitika alakításában a közbeszerzési politika fontosabb szerepet kapjon az eddiginél. (14.00) A 2007. évi közbeszerzési struktúrában egy markáns változás, hogy amíg a korábbi években a magyar közbeszerzési gyakorlatot a nyílt eljárások túlsúlya j ellemezte, és a tárgyalásos eljárások kivételes formát jelentettek, addig a 2006. évi törvénymódosítás után a tárgyalásos eljárások aránya nagymértékben megnövekedett. Ennek értéke 2007ben már azt jelentette, hogy az összes közbeszerzések 60 százaléka tár gyalásos eljárási formában bonyolódott le, és csak 40 százaléka bonyolódott le nyílt eljárásos formában. A központi költségvetési szervek és a közszolgáltató vállalatok nagy beruházási tendereiket csaknem teljes egészében tárgyalásos eljárási formában írjá k ki. Azzal érvelnek - és ebben van igazság , hogy a tárgyalásos eljárási forma lehetőséget biztosít a közbeszerzési feltételek javítására az ajánlatkérő szempontjából, és az ajánlattevők kvázi nagyobb versenyeztetésére. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a tárgyalásos eljárási forma csak korlátozottan nyilvános, még a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárások esetében is. A pályázati felhívást és az eredményt közzé kell tenni, de a közbenső szakaszok, a tárgyalási menetek a nyilvánosságból kimaradnak. Em ellett a tárgyalásos eljárási formáknál tapasztalataink szerint nagyon gyakran előfordul, hogy az ajánlatkérő úgy írja ki a közbeszerzési pályázatot, hogy tulajdonképpen még a megfelelő fedezet sem áll rendelkezésre, nem ismeri igazán a beruházás műszaki, pénzügyi, gazdasági körülményeit és feltételeit, abban bízva, hogy majd a tárgyalások során ezek kialakulnak. Nos, emiatt úgy látjuk, ez az eljárási forma sokkal nagyobb korrupciós kockázatot rejt magában, és a nyilvánosságot, ahogyan mondtam, nem biztosít ja teljes egészében, emellett az átláthatóságot és a tisztaságot sem biztosítja igazán. (Dr. Szűcs Lajos és dr. Hende Csaba elfoglalja a jegyzői széket.)
