Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
621 sorolni azt, hogy a szólás valóban szabad Magyarországon ma, és a gyülekezés, a véleménynyilvánítás szintén. De mindennek, és ennek is megvannak a korlátai. Ez a törvény és egyébként a korábbi törvénytervezetek is , csak olyan mértékben kívánták korlátozni a szólásszabadsághoz való jogot, és egy pillanattal se többel, ami ahhoz szükséges, hogy az emberi méltósághoz való jog ne sérüljön, a közösségek emberi méltósághoz való jogának a védelmében kívánta csupán a legsz ükségesebb mértékben korlátozni a szólásszabadsághoz való jogot. Ez a törvénytervezet is ezt teszi. Most rátérek az alkotmányosság kérdésére. Igen fontos ebben a témakörben, hiszen három - ha a rendszerváltozás előtt megszületett törvényt is számba vesszük és idesoroljuk, akkor négy - alkotmánybírósági határozat született ebben a témában. Salamon László képviselőtársam az előző napirendi pont kapcsán kedvesen megemlítette azt, hogy az általunk benyújtott törvényjavaslatot nemrég alkotmányellenesnek minősíte tte az Alkotmánybíróság. Igen, tisztelt képviselőtársaim, annak minősítette. De ezen semmi szégyellnivaló nincsen. Sőt azt tudom mondani, hogy ez a törvényjavaslat az Alkotmánybíróság gyakorlatát egy picit kimozdította a holtpontról. Mindjárt indokolni is fogom, hogy miért. Először fordult elő ugyanis a Btk. módosítása során, ami a gyűlöletbeszédről, a gyalázkodásról szól, hogy az Alkotmánybíróság ebben a témakörben nem egyhangú határozatot hozott. És persze lehet azt mondani erre, hogy és akkor mi van; ha van egy többségi vélemény, ha azt eggyel többen is támogatják, akkor alkotmányellenes a javaslat. Persze, ez is egy megközelítés. De ha azt nézzük, hogy mit tartalmaznak a külön- és párhuzamos vélemények, amit az alkotmánybírák megfogalmaztak, az már igenc sak árnyalja a helyzetet. Ugyanis ezek azt tartalmazzák - és kimondják , hogy annak a kettő, illetve három alkotmánybírónak az a véleménye, hogy a közösségek méltóságának a védelme érdekében lehet, sőt azt mondják - hangsúlyozom , kell, szükséges büntető törvénykönyvet módosítani. Ez óriási előrelépés, tisztelt képviselőtársaim, óriási! Azt mondja a három alkotmánybíró, köztük egyébként Kovács Péter alkotmánybíró úr, aki az egyetlen nemzetközi jogász tagja az Alkotmánybíróságnak, és pont nem a baloldal de legálta a testületbe, ő azt mondja, hogy Magyarországnak nemzetközi kötelessége az - és itt továbbmegyek a polgári tényállásnál , hogy a gyalázkodást, a korábbi törvényjavaslatban megfogalmazott magatartásokat büntetni rendelje. Vagy fölmondjuk az ENSZeg yezményeket, vagy kilépünk bizonyos nemzetközi szerződésekből és szervezetekből, vagy hozzáigazítjuk a jogrendet; ő például az alkotmánymódosítást javasolja. És hogy miért beszélek a büntető tényállásról, amikor egy polgári fekszik előttünk, nagyon egyszer ű az oka. A többen a kevesebb benne van, tisztelt képviselőtársaim. Ha az Alkotmánybíróság egyes tagjai úgy gondolják, nagyon helyesen egyébként az ellenzéki képviselőtársaim által sokszor idézett, a Btk.ra jellemző ultimarációs jelleget figyelembe véve, a büntetőjog ultimarációs jellegét figyelembe véve, azaz, hogy csak akkor szabad büntető tényállást alkotni, ha már semmi más eredményre nem vezet, ezzel kapcsolatban is azt mondják egyes alkotmánybírák, hogy kell tényállást alkotni, hát akkor ebbe minden bizonnyal a polgári tényállás módosítása belefér. Méghozzá olyannyira biztos ez, hogy az Alkotmánybíróság - és most már nemcsak ebben a legutóbbi határozatában, hanem a korábbi határozatokban is - többször szinte felhívja a jogalkotót arra, hogy bár persze gondolkodhat büntető tényállás megalkotásában - sőt zárójelben: kell is abban gondolkodni , de nézzük azt meg, hogy a közösségek méltóságának a védelmére esetleg nem megfelelő eszköze egy polgári tényállás megalkotása; nem megfelelőe ezt a problémát a polgári törvénykönyvben kezelni. A polgári törvénykönyv módosítása kapcsán, amit az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált tehát - és itt már rátérek konkrétan erre a javaslatra - nem lehet azt elmondani, hogy általában tiltotta vagy általában elveten dőnek tartja a polgári módosítást; azt mondta, hogy rosszul volt
